LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az öngyilkosság individualista jellege tagadhatatlan. Azonban az élet önkéntes és erőszakos befejezése mégis eltér a társadalmilag elfogadott viselkedéstől, ezért válik devianciává. Az öngyilkosság létrejöttében úgy, mint általában a devianciákban szerepet játszik a társadalmi anómia, a családi háttér, illetve ezek kombinációja. Az öngyilkosságok túlnyomórészt lelki válságból, krízisekből adódnak, ritkábban bizonyos közösségekben, szektákban, kultúrákban rituális okból is elkövethetik. Az öngyilkosság önmagában nem büntetendő, de az öngyilkosságban való közreműködést a Btk. 5 évig terjedő büntetéssel sújtja. Öngyilkosságra hajlamosító tényezők lehetnek:
• Krízis-helyzetek – súlyosan megrendítő események az egyén életében – ezek előfordulása megnőhet az élettani krízisek során! (pl. serdülőkor, változókor)
• Mentális betegségek – neurózis, depresszió, kezeletlen pszichiátriai betegség, vagy személyiségzavar
• Más deviáns magatartás jelenléte – pl. drogfogyasztás, alkoholfüggőség.
• Családi példa – a családban már előfordult öngyilkosság
• Családi kapcsolatok hiánya – magányosság, egyedüllét, rossz kapcsolat a szülőkkel, hozzátartozókkal
• Betegség, szociális problémák.
Az öngyilkosság mindig valamilyen krízis következtében jön létre. Rövid idejű, de súlyos pszichológiai egyensúlyvesztés alakul ki a krízisben.
KAPLAN szerint krízis akkor alakul ki ha:
• az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, mely a jelenre és a legközelebbi jövőre vonatkozik
• a veszély pszichológiai problémává válik, a kognitív funkciók beszűkülnek
• az egyén nem képes a veszélyt elkerülni, jellemző a pánik, csapda-helyzetet él meg, melyből egyetlen kiútnak az öndestrukciót látja
• az egyén nem képes a veszélyt adekvátan kezelni, mely az ÉN elégtelenségének érzését vonja maga után
• az egyénre egyre mélyülő regresszió jellemző
• az egyén a krízis megoldásának egyetlen kimenetét látja, az öngyilkosságot.
Tehát az egyén a kritikus helyzetben hibásan reagál.
CRY FOR HELP
Ez a segélykiáltás-szerű jelenség minden öngyilkosságot megelőz. Azonban felismerése nehéz. Lehet, hogy csak a befejezett suicidum után jön rá az ember, hogy tőle kértek segítséget!
Az öngyilkosságra készülő végső elkeseredésében a környezete számára (rokon, ismerős, barát, távolabbi ismerős, virtuális barát) jelzéseket küld direkt, vagy indirekt formában. Ezek felismerése nem könnyű, azonban erre utaló jelek:
• Beszél arról, hogy ő már nem lesz, meghal, elmegy.
• Utalásokat tesz nélküle tovább folyó életről.
• Konkrét megnyilvánulások vannak az elképzelt öngyilkosságról – milyen módszerrel, hogyan, mikor?
• Vizualizálja, és ezt megjeleníti valamilyen formában ( rajz, képzőművészet, vers, szöveg, búcsúlevél,
• Készül a végső útra – csomagol, összepakol, elköszön írásban, internet közösségi oldalain, e-mail-ben, vagy búcsúzik személyesen
Megváltozik a viselkedése – még inkább lehangolt, vagy felpörög, oda nem illő elszólásai vannak, hozzá nem illő viselkedést tanúsít.
