Az egészségügyi miniszter engedélyt adhat az eddig felsoroltakon kívül – önkéntes jelentkezés alapján – egyéb védőoltásokra is, ilyenek pl. az influenza elleni és a kullancs encephalitis elleni védőoltások.
A védőoltások végrehajtása. A védőoltásokat a KÖJÁL-ok (Közegészségügyi-Járványügyi Állomás) szervezik és irányítják. Az oltásokat elsősorban az anya- és csecsemővédő tanácsadások, gyermekvédelmi intézmények
orvosai, körzeti gyermekorvosok, iskola- és üzemi orvosok, körzeti orvosok végzik. A felsoroltakon kívül azonban más orvos is adhat védőoltást, pl az újszülöttek BCG-oltását a szülőintézetek orvosai végzik, a tetanuszra gyanús sérülést szenvedett egyén védőoltását pedig a sebét ellátó orvos.
Az oltást végző orvos, mielőtt valakit beoltana, meggyőződik arról, hogy nincs-e az oltásnak ellenjavallata, amely miatt az oltás az adott időpontban nem végezhető el. Nem szabad pl. védőoltásban részesíteni a heveny fertőző betegségben, allergiás betegségben, súlyos keringési elégtelenségben szenvedőket, a lázas, leromlott állapotban levő személyeket.
Az oltások alkalmával különösen ügyelni kell az oltáshoz használt eszközök sterilitására.
A legtöbb oltás után meghatározott idő múlva oltási reakciók jelentkeznek (fájdalom az oltás helyén, láz stb.). Ezek egy-egy oltás velejárói, amelyekről az oltandót, illetve a gyermekek szüleit az oltások előtt felvilágosítják. A reakciók néhány nap alatt általában elmúlnak. Ha azonban a vártnál súlyosabbak, azonnal értesíteni kell az orvost.
Az oltottakat oltási lappal látják el, amelyre minden oltást, tehát az állati savóval végzett oltásokat is fel kell tüntetni. A pontosan vezetett oltási lapok így értékes segítséget nyújtanak az anafilaxiás sokk megelőzéséhez is.
Címkékbetegség diftéria fertőzés immuitás járvány kanyaró védőoltás vörheny
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …