Az egészségügyi miniszter engedélyt adhat az eddig felsoroltakon kívül – önkéntes jelentkezés alapján – egyéb védőoltásokra is, ilyenek pl. az influenza elleni és a kullancs encephalitis elleni védőoltások.
A védőoltások végrehajtása. A védőoltásokat a KÖJÁL-ok (Közegészségügyi-Járványügyi Állomás) szervezik és irányítják. Az oltásokat elsősorban az anya- és csecsemővédő tanácsadások, gyermekvédelmi intézmények
orvosai, körzeti gyermekorvosok, iskola- és üzemi orvosok, körzeti orvosok végzik. A felsoroltakon kívül azonban más orvos is adhat védőoltást, pl az újszülöttek BCG-oltását a szülőintézetek orvosai végzik, a tetanuszra gyanús sérülést szenvedett egyén védőoltását pedig a sebét ellátó orvos.
Az oltást végző orvos, mielőtt valakit beoltana, meggyőződik arról, hogy nincs-e az oltásnak ellenjavallata, amely miatt az oltás az adott időpontban nem végezhető el. Nem szabad pl. védőoltásban részesíteni a heveny fertőző betegségben, allergiás betegségben, súlyos keringési elégtelenségben szenvedőket, a lázas, leromlott állapotban levő személyeket.
Az oltások alkalmával különösen ügyelni kell az oltáshoz használt eszközök sterilitására.
A legtöbb oltás után meghatározott idő múlva oltási reakciók jelentkeznek (fájdalom az oltás helyén, láz stb.). Ezek egy-egy oltás velejárói, amelyekről az oltandót, illetve a gyermekek szüleit az oltások előtt felvilágosítják. A reakciók néhány nap alatt általában elmúlnak. Ha azonban a vártnál súlyosabbak, azonnal értesíteni kell az orvost.
Az oltottakat oltási lappal látják el, amelyre minden oltást, tehát az állati savóval végzett oltásokat is fel kell tüntetni. A pontosan vezetett oltási lapok így értékes segítséget nyújtanak az anafilaxiás sokk megelőzéséhez is.
Címkékbetegség diftéria fertőzés immuitás járvány kanyaró védőoltás vörheny
Ezt mindenképpen olvasd el!
Járvány felismerése esetén bejelentési kötelezettsége van mindenkinek!
A bejelentésre kötelezettek közé 45 betegség tartozik. Legtöbbjükről nemcsak bejelentést, hanem kijelentést is kell tenni. …