LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Minden szerep – így a házastársi szerep is – úgy valósul meg, hogy a szereppartnerek valamilyen formában közlik egymással igényeiket, igyekeznek ezeket egyeztetni, s ez egy időre szabályozza a viszonyt, el8írja mindkét fél viselkedését. Az egész folyamat a közlésekre és válaszokra, vagyis az ún. kommunikációra épül, ami nélkül megvalósíthatatlan lenne.
A jobb megértés, a kölcsönös összehangolódás feltétele ezért a kommunikáció megjavítása, illetve fejlesztése. Ez részben az önkifejezési, részben a megértési képesség magasabb szintre emelését igényli.
Az emberi közlés fő eszköze a nyelv, a beszéd, de szavak nélkül, másféle jelzésekkel is szinte bármit lehet közölni. Egyelőre azonban maradjunk a szavakkal történő közléseknél. Ez a közlésmód akkor segíti elő a jobb megértést, ha megfelelő szókinccsel és nyelvi készséggel rendelkezünk az önkifejezéshez – tehát ki tudjuk fejezni, amit akarunk vagy érzünk -, és ha a társunk is ugyanúgy, érti, amit mondunk, mint mi.
Sajnos, mindhárom feltétel terén nehézségekkel kell szembenéznünk. Éspedig nemcsak az általános nyelvi kultúra viszonylag alacsony színvonala miatt. Még azok is, akik nagy szókincscsel és jó beszédkészséggel rendelkeznek, nehezen találnak szavakat, ha saját élményeiket, érzéseiket vagy partnerkapcsolati problémákat próbálnak megfogalmazni. Még inkább így van ez a szexuális problémák esetében; ezekről gyakran még magas iskolázottságú emberek sem tudnak őszintén, nyíltan beszélni, els6sorban a szexuáltabu okozta gátoltság miatt. A szexuális szókincs többé-kevésbé mindenkinél szegényes, de nem sokkal jobb a helyzet az egyéni viszonyulások kifejezése terén sem.
Túlzás persze minden házassági problémát a „közös nyelv” hiányára visszavezetni, de azért igen sok félreértés megelőzhető lenne, ha a párok több figyelmet fordítanának arra, hogy azonosan értelmezzék a szavakat, fogalmakat.
