Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását befolyásolta a magyar vezető körök azon igénye is, hogy Magyarország legyen Németország első számú szövetségese Délkelet-Európában. Sem Horthy, sem Bárdossy nem látta súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A háború kilátásait -„kétesélyesnek” ítélték: vagy német győzelemmel, vagy német angol megegyezéssel végződik. Mindkét esetben bizonyosnak tekintették, hogy Közép-Európában a németek uralkodnak majd, tehát a velük való szakítást semmi esetre sem akarták kockáztatni. Amennyiben Magyarország eltűrné, hogy területén idegen haderők oly állam ellen vonuljanak át, amely Angliával szövetséges viszonyban vagy barátságban van, azt az angol kormány már határozottan ellene irányuló barátságtalan cselekedetnek tekintené, s ezért megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Ha pedig Magyarország megengedné ezen haderők tartózkodását területén, sőt csatlakozna a támadáshoz, úgy ez casus belli volna” – jelentette ki Eden angol külügyminiszter még 1940 őszén. Ahhoz, hogy Teleki szembeforduljon a németekkel, sem az állam vezetőitől, sem a hadseregtől, sem a lakosság többségétől nem várhatott segítséget. Hitler szövetséges volt, aki új területekhez segítette az országot. A német barátság látszatelőnyei a lakosság többsége előtt is elfedték a vele járó veszélyt.
Címkékbárdossy béke fejlődés Gazdaság horthy történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
Titkos záradék
1.A balti államokhoz tartozó térségben (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területi és politikai átalakulások esetén Litvánia …