LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Palesztina kérdése mostanság igencsak kelendő téma volt a világ szinte minden fórumán. Minden politika után érdeklődő egyén elgondolkodott rajt: legyen -e Palesztin állam, milyen áron, és meg lehet -e oldani békés úton a kérdést. A konfliktus gyökerét azonban érdemes nagyon mélyen keresni, egészen az eredetnél.
Palesztina területén az i.e 14-12. század között vándoroltak be a zsidók, és az ún, tengeri népek, akik az i.e. 13. században rohamozták meg a Földközi-tenger medencéjét. Ezek egyike volt a Filiszteus népcsoport, a mai palesztinok előde. Az i.e. 10. században alakult ki a zsidó királyság, amely i.e. 926.-ban Izraelre és Júdára szakadt szét. Az ezt követő időszak váltakozó uralmai után i.e. 63-ban római fennhatóság alá került. A terület 1517-től a Török Birodalomhoz tartozott. A zsidók szervezett visszavándorlása a 19. század vége felél kezdődött meg. Palesztinát 1922.-ben a Népszövetség mandátumterületté nyilvánította, és angol fennhatóság alá helyezte. Az ENSZ közgyűlése 1947-ben határozatot hozott, hogy a területen egy zsidó és egy arab államot kell létrehozni. A zsidók ki is kiáltották államukat, és valóban létrejött a zsidó állam. Az arab lakosságú államot azonban nem hozták létre a mai napig sem. Ez okozza a mostani, és az eddigi legtöbb modern, Közel-Keleti válságot. A ’47-es ENSZ határozat kétoldalú megvalósítása azonban csakis közvetlen tárgyalások útján lehet. Mindez azért, mert a palesztin emberek vezetői nem hajlandók elismerni a legitim zsidó államot. Sőt, nemhogy nem hajlandók, a palesztin alkotmánytervezetben a mai napig benne van Izrael államának, és az ott élő zsidóságnak a fizikai megsemmisítése. Ilyen körülmények között egy jó darabig nemigen leszsem új állam, sem béke a Közel-Keleten.
