LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Földünk második legnagyobb szigetének – ez tudniillik Új-Gínea – keleti felén és Melanézia mintegy 600 szigetén elterülő ország. A fő sziget közepén nyugat-keleti irányban a Pacifikus-hegységrendszer fiatal láncai húzódnak több vonulatban, 3500-4000 méter magasságba is emelkedve. A vonulatok között szavannás hegycsúcsok helyezkednek el. A sziget északi részén vulkáni vonulatok húzódnak, ma is aktív; működő vulkánokról beszélhetünk. A déli partvidék esőerdőkkel borított alföld. Éghajlata forró és csapadékos, pusztító ciklonok is elérik időnként partjait. Felszínének 70%-át esőerdők borítják. Tehát az ide utazó, illetve ezen a tájon kiránduló turistáknak bőven akad látnivalójuk, sőt csodálni valójuk. Hiszen ha az országnak a csak természeti látnivalóját figyeljük, és más momentumot nem is vennénk figyelembe, akkor is rengeteg élményben lenne részünk.
Az ország története mondhatni vetekszik természeti adottságai nyújtotta érdekességekkel.
Nevét részben az országban élő őslakosokról kapta (indonéz eredetű szó, jelentése: göndör hajú), másrészt magáról a szigetről kapta. Egyébként a szigetet portugál hajósok fedezték fel 1526-ban. A sziget nyugati felén már a 17. század elején megjelentek Holland gyarmatosítók, de tényleges igényüket csak a 19. század elején jelentették be. A sziget Hollandia által nem követelt délkeleti részét 1883-ban az ausztráliai Queensland annektálta Új-Gínea néven, annak érdekében hogy más külső hatalmak ne is próbálkozzanak a sziget gyarmatosításával. Még ugyanabban az évben a sziget északkeleti részét a németek vonták fennhatóságuk alá, Vilmos császár-föld néven. A második világháború után Pápua, és Új-Gínea Gyámsági Területet 1949-ben közös fennhatóság alá vonták. 1951-től Ausztrália mind nagyobb autonómiát adott a területnek, amely 1973-ban önkormányzatot is kapott. A teljes függetlenséget 1975-ben nyerte el a brit Nemzetközösség tagjaként.
