Petefészekrák

Petefészekrák
A petefészekrák (carcinoma ovarii -ovárium karcinóma) leggyakrabban 50 és 70 éves kor közötti nőkben fordul elő, végső soron nagyjából minden hetvenedik nőben kifejlődik ez a betegség. Ez a női nemi szervek daganatai között a harmadik leggyakoribb, de petefészekrák következtében több nő hal meg, mint a nemi szervek bármely más rákja miatt. A petefészek többféle sejtet tartalmaz, és ezek mindegyikéből más fajta rák fejlődhet ki. Legalább 10 féle petefészekrákot ismerünk, a kezelés és a gyógyulás esélye a rák típusától függően változik. A petefészekrák szétszóródhat közvetlen környezetében, vagy a nyirokereken át eljuthat a kismedence vagy a hasüreg más részeibe is.

Tünetek és diagnózis
A petefészekrák meglehetősen nagy méretet érhet el, még mielőtt tüneteket okozna. Első tünetként sokszor bizonytalan alhasi fájdalom, gyomorrontáshoz hasonló érzés tapasztalható. A méhvérzés nem jellemző tünet. Posztmenopauzás nőkben a megnagyobbodott petefészek a petefészektumor korai jele lehet, de okozhatja ciszta, jóindulatú (nem rákos) daganat és más betegség is. A hasüregben néha folyadék gyűlik meg. Olykor a has meg is puffad a megnagyobbodott petefészkek és a folyadékgyülem következtében. Ebben a stádiumban a nő medencetáji fájdalmat érezhet, vérszegénnyé válik vagy csökken a testsúlya. Bizonyos ritka petefészektumorok olyan hormonokat termelnek, amelyek hatására a méhnyálkahártya fokozott növekedésnek indul, megnagyobbodnak az emlők, vagy erősödik a szőrnövekedés. A petefészekrákot nehéz korai stádiumban diagnosztizálni, mivel a tünetei rendszerint csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat már túlterjedt a petefészken, továbbá mivel számos egyéb, kevésbé súlyos betegség is hasonló tünetekkel járhat. Ovárium karcinóma gyanúja esetén komputertomográfiával (CT-vel) vagy ultrahangos vizsgálattal kell közelebbi információkat nyerni a megnagyobbodott petefészekről. Néha közvetlenül meg is tekintik a petefészkeket laparoszkóp segítségével, azaz a hasfalon ejtett apró metszésen bevezetett csövön keresztül. Amennyiben a vizsgálatok során nem rákos cisztát találnak, a nőnek legtöbbször azt javasolják, járjon rendszeresen nőgyógyászati vizsgálatra mindaddig, amíg a ciszta fennáll. Ha a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, de petefészekrákot sejtetnek, akkor hasi műtétre van szükség a diagnózishoz, és egyúttal a szóródás mértékének megállapításához (stádiumbeosztáshoz), valamint a kezelés módjának megválasztásához. A hasi folyadékgyülem egy tűn keresztül leszívható, és meg lehet vizsgálni, hogy vannak-e benne rákos sejtek.

Kezelés
A petefészekrákot műtéttel kezelik. A műtét kiterjedése az adott rák típusától és stádiumától függ. Ha a rák nem terjedt túl a petefészken, néha csak a beteg oldali petefészket és a hozzá tartozó petevezetéket távolítják el. Ha a rák már túlterjedt a petefészken, akkor el kell távolítani mindkét petefészket, a méhet, valamint azokat a nyirokcsomókat és környéki képleteket, amelyek a rák terjedésében általában szerepet játszanak. A műtét után sugárkezelést vagy kemoterápiát alkalmazhatnak, hogy az esetleg megmaradó kicsiny rákos területeket elpusztítsák. Nehéz kezelni az olyan petefészekrákot, amely már túlterjedt a petefészken. Öt évvel a diagnózist követően a petefészekrák leggyakoribb típusaiban szenvedő nők 15-85%-a életben van.