Az áttetsző, sekély vízben nagyon jól megfigyelhetők, ugyanis a szaporodásra alkalmas helyeket meghökkentő számban lepik el. Ennek sokszor az az oka, hogy az illető állomány körzetén belül nincsen más megfelelő vizes élőhely. Egyetlen nőstény körül több hím is teheti a szépet anélkül, hogy egymással vetekednének. A párzásra kész hím többnyire úgy helyezkedik el partnere előtt, hogy orrukat összeérinthessék, farkát előrefekteti az oldalához, majd elkezdi hullámoztatni. Egyidejűleg ingeranyagokat bocsát ki kloákájából, amelyeket így a nőstényhez legyez. Az ondócsomó sikeres átjuttatása után néhány nappal az akkorra mar jócskán kikerekedett nőstény elkezdi lerakni 150-300 petéjét. Gondosan, hátsó lábai segítségével ágyazza be őket egyesével vízinövények levelei vagy mohanövénykék közé.
A peték kedvező időjárás esetén 14 napon belül fejlődnek ki, de ha hidegebb periódus köszönt be, ez az idő kétszeresére is nyúlhat. A frissen kelt lárvák kb. 10 mm hosszúak, és kezdetben képtelenek célirányosan mozogni. A peteburokból kiszabadulva az aljzatra süllyednek, vagy fennakadnak valahol. Eleinte csillós egysejtűekkel táplálkoznak, de hamarosan már apró rákokra és egyéb állatkákra is rávetik magukat. Az idősebb lárvák túlnyomórészt barnásak, hátukon és farkukon tompán végződő úszóhártyát viselnek, bojtos kopoltyúik és vékony mellső lábaik vannak. 40 mm hosszúra nőhetnek. Átalakulásuk (metamorfózis) után a kész gőték bőre fénytelen, száraz, sárgás vagy barnás színűek. A szárazon élnek, nappalra mindenféle rejtekhelyre (pl. kövek alá) bújnak, és csak mintegy 3 évvel később, már ivaréretten térnek vissza a vízbe, hogy először szaporodjanak.
Címkékgőte gőtefajok hidegvérű állatok Hüllők pettyes
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kígyószemű és a rostosujjú gyík
Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt …
Ellepték a gőték az oldalt! :) :) :)
De elám :D :) :D