LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: közepes
méretű, széles fejű, viszonylag kis szemű gőte, feltűnően szemölcsös
bőrrel, erős lábakkal és lapított farokkal. Hátának színezete változó, alap-színe általában sárgás, barnás vagy feketés, gyakran sárgás foltokkal és középen világos, a farok felső élére is ráhúzódó csíkkal. Hasának oldala világos, közepe többnyire sárgás vagy narancsszínű. A hímek robusztusabbak, hátsó lábuk erőteljesebb, farkuk rövidebb, szélesebb. Kloákájuk félgömb, a nőstényeké körte alakú. Testhosszuk kb. 160 milliméter, a nőstények nagyobbak a hímeknél.
Elterjedése: Pireneusok.
Élőhelye: bár megfelelő környezetben
alacsonyabban is előfordul, igazi biotópjai 1000 és 2500 méter között vannak; itt elsősorban a hideg, tiszta vizű tavak, források és patakok körül él. Életmódja: a szárazon él, kövek közötti hézagokban, kidőlt fák alatt stb. bújik meg. A párzás és a petézés jéghideg vízben zajlik. Nász idején a hím farkával és hátsó lábaival átöleli párját, úgy, hogy kloákájuk összeérjen. A nőstény a petéket a vízbe, kövek közé, sziklarésekbe rakja.
Tápláléka: férgek, pókok, ászkák; vízi rovarok és azok lárvái.
Egyéb: a többi vízben szaporodó farkos kétéltűhöz hasonlóan a pireneusi gőte lárváira és kifejlett példányaira is egyaránt veszélyt jelent néhány halfaj. Ezek nemcsak táplálékkonkurensek, de mint veszedelmes ragadozók, teljes állományokat is kipusztíthatnak.
A Pireneusi gőte más néven Euproctus asper egy örök rejtőzködő hüllő, szaporodását is csak a legrátermettebb emberek tudták lefotózni és filmre venni.
