LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
1918. október 28-án hatalmas tüntető tömeg indult a budai várba, hogy József főhercegtől, a király megbízottjától kierőszakolja Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését. A Lánchídon azonban a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap a budapesti munkássá-általános sztrájkba lépett. Ezalatt egy fegyvergyárban feltörték a raktárakat, és a környék munkássága felfegyverezte magát. Közben a különböző testületek sorra csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. Károlyiékat támogatta a budapesti helyőrség és az itt állomásozó egyéb fegyveres alakulatok többsége is. A Nemzeti Tanács mögé sorakozott föl a szervezett munkásság, a városi kis- és középpolgárság, a parasztság és támogatták az uralkodó osztályok német- és osztrákellenes körei is. Október 30-án újabb tüntetésen a résztvevők a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték, majd a Keleti pályaudvaron csatlakozásra bírták az elszállításra bevagonírozott katonákat. Az éjszaka folyamán a Katonatanács irányításával puskalövés nélkül sikerült elfoglalniuk a főváros stratégiai pontjait. Reggelre győzött a forradalom. A katonák letépték k.u.k. sapka
forradalom jelvényüket (a k.u.k. a„császári és királyi” szavak német rövidítése volt), és helyére őszirózsát tűztek. Ez lett a forradalom jelképe. Október 31-én József főherceg Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek, aki a Kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból alakított kormányt. Az utcán százezres tömeg ünnepelte a forradalom győzelmét. Az alapjában békés fordulatot egyetlen
véres esemény árnyékolta be: Tisza István volt miniszterelnököt máig tisztázatlan körülmények között egy csoport katona 1918. október 31-én budapesti lakásán meggyilkolta.
