A dogon népcsoport

A dogonok a sziklás hegyekben laknak Burkina Faso területén és Mali délkeleti részén. Afrika más népcsoportjaiból azzal tűnnek ki, hogy saját kultúrájukat megőrizték és tovább vitték még az iszlám hódítása idején is.Az 1930-as évekig a külvilágtól teljesen elszigetelve éltek, és minden külső hatásnak ellenálltak. Szájhagyomány szerint a Niger folyó nyugati partjáról számaznak, és 149o körül a mossi nép elől menekülve a Bandiagara sziklás vidékére telepedtek. Mivel itt igen jó menedéket találtak, ellen tudtak állni a muszlimoknak, a franciáknak és mindenkinek, aki uralmuk alá próbálta őket hajtani.A dogonok családi csoportosulásokba rendeződnek, minden csoport a dogonok életének más-más szeletéért felel. Az awák társasága felel a dogon kultúra spirituális gyakorlatáért, mindenért, ami a halálhoz és a haldoklás időszakához kapcsolódik, illetve ők kommnikálnak az ősök szellemével. A lebe nevű csoport kommunikál a gabonaszellemekkel és más növényszellemekkel.Művészetük kiemelkedő darabjai a maszkok, amelyeket különféle ceremóniák és rituálék alkalmával öltenek fel. A maszkok neve inima, és úgy tartják, bennük van az életerő, amit nyama-nak neveznek. A ceremóniák során használt maszkoknak több mint 65 fajtája ismert. Fafaragásuk “primitív” megjelenéséről ismert, amely jelleg a legtöbb afrikai alkotásról mára már eltűnt. A dogonok kedvelt színei – amelyeket alkotásaikon is használnak – a vörös, a fekete és a fehér, illetve a barna különböző árnyalatai, amelyeket a vörös homokszerű porból állítanak elő. A dogonok fafaragásai mind bonyolult módon, nagy odafigyeléssel készülnek, és nagy kulturális jelenőségük van.

Kapcsolódó fórumok:

• haldoklás testi jelei