A hatékony kérdezés művészete az órán

A kérdezés fontossága: miért merjünk szólni?

Sok diák számára a tanórán való kérdezés egyet jelent a szorongással. Félnek, hogy a kérdésük „butának” tűnik, hogy feltartják az órát, vagy hogy magukra vonják a tanár és a társaik nem kívánt figyelmét. Pedig a kérdezés nem a tudás hiányának, hanem éppen az aktív figyelemnek és a tanulás iránti elkötelezettségnek a legbiztosabb jele. Amikor kérdezel, nemcsak a saját megértésedet mélyíted, hanem a tanárnak is értékes visszajelzést adsz arról, hogy az osztály mely pontokon akadt el. Gyakran előfordul, hogy a te kérdésed fogalmazza meg azt, amit sokan mások nem mertek vagy nem tudtak szavakba önteni, így az egész csoportnak segítesz. A kérdezés tehát egy proaktív, intelligens és közösségépítő cselekedet.

Felkészülés a kérdezésre: a jó kérdés ismérvei

A magabiztos kérdezés gyakran már az óra előtt vagy alatt, a jegyzetelés során kezdődik. A spontán, de átgondolatlan kérdések helyett érdemes tudatosan készülni, hogy a lehető leghasznosabb választ kapjuk.

Jegyzetelj aktívan és céltudatosan

Miközben hallgatod az előadást és készíted a jegyzeteidet, ne csak passzívan írd le az elhangzottakat. Legyél kritikus hallgató! Amikor egy olyan ponthoz érsz, ami nem teljesen világos, tegyél mellé egy kérdőjelet vagy írj egy rövid megjegyzést a margóra. Például: „Hogyan kapcsolódik ez a múlt heti anyaghoz?” vagy „Miért ez a képlet, és nem egy másik?”. Ezek a kis jelölések segítenek abban, hogy a megfelelő pillanatban pontosan meg tudd fogalmazni, mi okozott nehézséget, ahelyett, hogy csak annyit mondanál: „Ezt nem értem.”

Fogalmazd meg a kérdést mielőtt felteszed

Mielőtt felemeled a kezed, szánj néhány másodpercet arra, hogy fejben megfogalmazd a kérdésedet. Ez segít elkerülni a hebegést-habogást és biztosítja, hogy a kérdésed lényegre törő legyen. Próbáld meg a következőképpen felépíteni:

Kontextus: Röviden utalj arra a tananyag-részre, amivel kapcsolatban a kérdésed felmerült. Pl.: „Amikor a francia forradalom jakobinus szakaszáról beszéltünk…”
A probléma: Fogalmazd meg pontosan, mi az, ami nem világos. Pl.: „…nem értettem tisztán, mi volt a fő különbség a jakobinusok és a girondisták programja között.”
A kérdés: Tedd fel a konkrét kérdést. Pl.: „El tudná magyarázni a két csoport legfontosabb politikai célkitűzéseit?”

A megfelelő időzítés és etikett

A kérdés minősége mellett az is sokat számít, hogyan és mikor tesszük fel azt. A megfelelő etikett tiszteletet mutat a tanár és a csoport felé is, és növeli az esélyét, hogy érdemi választ kapjunk.

Mikor van a legjobb alkalom kérdezni?

Figyeld a tanár kommunikációját és az óra ritmusát. A legjobb alkalmak a következők:

Amikor a tanár egy gondolatmenet végére ér és tart egy rövid szünetet.
Amikor kifejezetten megkérdezi: „Van valakinek kérdése?”
Egy téma lezárása és egy új elkezdése között.

Kerüld a kérdezést, amikor a tanár éppen egy bonyolult levezetés vagy egy összetett mondat közepén tart. Ha a kérdésed nagyon specifikus vagy hosszabb kifejtést igényel, érdemes lehet megvárni az óra végét és személyesen feltenni.

Hogyan tegyük fel a kérdést udvariasan és hatékonyan?

A nonverbális jelek és a beszédmód is fontos. Emeld fel a kezed, és várd meg, amíg a tanár felszólít. Nézz rá, miközben beszélsz, és artikulálj tisztán, hogy mindenki jól hallja. Légy lényegre törő és udvarias. Egy egyszerű „Elnézést tanár úr/nő…” a kérdés elején sokat segíthet. Miután megkaptad a választ, egy „Köszönöm” jelzi, hogy figyeltél és értékeled a segítséget.

Gyakorlati példák különböző kérdéstípusokra

Tisztázó kérdés: Akkor használjuk, ha egy fogalom vagy egy állítás nem volt egyértelmű. „Tehát ha jól értem, a nettó ár a termék áfa nélküli ára?”
Mélyítő kérdés: Akkor hasznos, ha egy téma mélyebb összefüggéseire vagyunk kíváncsiak. „Hogyan befolyásolta a hidegháború a technológiai fejlődést a polgári életben?”
Összekötő kérdés: Segít kapcsolatot teremteni különböző tananyagrészek vagy tantárgyak között. „Az irodalomórán tanult egzisztencializmus hogyan jelenik meg a 20. századi történelem eseményeiben?”

Hogyan győzzük le a kérdezéstől való félelmet?

A leggyakoribb akadály a saját belső gátlásunk. Szerencsére ez tudatos gyakorlással leküzdhető.

A „buta kérdés” legyőzhetetlen mítosza

Fontos tudatosítani magunkban, hogy a „buta kérdés” koncepciója téves. Ha valamit nem értesz, az nem a te hibád, hanem egy lehetőség a tanulásra. A legokosabb emberek is folyamatosan kérdeznek. Ahogy egy régi mondás tartja:

„Aki kérdez, öt percre bolond. Aki nem kérdez, egész életére az marad.”

A te célod nem az, hogy mindentudónak tűnj, hanem hogy valóban tanulj.

Kezdd kicsiben, építs magabiztosságot

Ha nagyon szorongsz, ne akarj rögtön egy komplex, mélyenszántó kérdést feltenni. Kezdd egy egyszerű, tényszerű, tisztázó kérdéssel, amire a válasz valószínűleg rövid és egyértelmű. Kitűzhetsz magad elé egy célt: „Ezen az órán legalább egy kérdést fel fogok tenni.” Ahogy egyre többször éled át a pozitív élményt, hogy kérdeztél és hasznos választ kaptál, a magabiztosságod is nőni fog.

A kérdés után: a válasz feldolgozása

A folyamat nem ér véget a válasszal. Az igazi tanulás a válasz aktív befogadásával és feldolgozásával történik. Figyelj koncentráltan a magyarázatra, és közben jegyzeteld le a kulcsfontosságú információkat. Ha a válasz után sem teljesen tiszta a kép, merj visszakérdezni! Egy udvarias „Köszönöm a választ, ez segített. Csak hogy biztos legyek benne, ez azt jelenti, hogy…?” típusú mondat azt mutatja, hogy valóban meg akarod érteni az anyagot. Ez nem tolakodás, hanem a tanulási folyamat szerves része.