A kártevő-veszélyeztetettség helyes megítélése

Ne essünk pánikba, ha gyümölcsfáink levelein itt-ott rágás nyomait fedezzük fel. Ez önmagában csak azt jelenti, hogy környezetünk kártevőre és emberre is veszélytelen. Alevelek álhernyók, hernyók és rovarlárvák táplálékai, amelyek imágó alakjukban esetleg még a megporzást issegítik. Csak akkor kell védekeznünk ellenük, ha ezek az állatok veszélyes kártevők (amerikai szövőlepke) vagy hanagy tömegben jelennek meg. Igazán kártevőknek csak azokat az állatokat kell tekintenünk, amelyek tömegesen károsítják a növénynek az ember által fogyasztott részét: a gyümölcsét, a gyökerét stb. Kisebb tetűcsoport a rózsán nem jelent veszélyt, ez természetes állapot, s ellenük aradikális védekezési eljárások nem is indokoltak. A védekezés szükségességét helyesen kell felmérni, hogy oktalanul ne pusztítsunk el életeket.MegelőzésA megelőzés a szakszerű talajápolással és az arányos tápanyag vissza pótlással kezdődik. Akkor lesznek egészségesek növényeink, ha igényeiket messzemenően kielégítjük, tehát ha megfelelő a fény- és hőmennyiség, a páratartalom, a talajnedvesség, a megfelelő talajtípus és akondíció. A magvakat és a palántákat csak válogatás után vessük ill. ültessük el!A kártevők elhárítása, riasztása vegyes kultúrábanA vegyesen telepített növények kölcsönösen távol tartjákegymás kártevőit. Bizonyos növények meghatározott állatfajokat, kártevőket riasztanak. Például a levendula elriasztja a hangyákat. A fa tányérjába vetett vagy palántázott sarkantyúka elűzi a fáról a tetveket, s a káposztalepke nem fertőzi a káposztát, ha a sorok közé kaprot, paradicsomot, rozmaringot vagy kakukkfüvet ültetünk. A büdöske és a körömvirág elűzi a fonálférgeket. A vegyes kultúrában termesztett hagyma és sárgarépa kölcsönösen védi egymást a hagyma, illetve répalégy kártételétől. Még számos más növénytársulás kialakítható, amelyek hatásosan védenek a kártevőktől.