A köztársasági elnök

Magyarországon 1989-ben szűnt meg a korábban létező Magyar népköztársaság elnöki Tanácsa, amely tulajdonképpen úgynevezett kollektív államfői intézmény volt. Helyette az országgyűlés által választott egyszemélyi köztársasági elnöki intézmény jött létre. Minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévért a választás napjával betöltötte köztársasági elnök lehet. Az országgyűlés választja öt évre, egyszer újraválasztható.Leginkább szimbolikusnak, reprezentatívnak mondható ez a tisztség ma Magyarországon. Ez azért is van így, mert a köztársasági elnök legfontosabb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett.Szinte minden köztársasági elnöki aktushoz miniszteri ellenjegyzés szükséges. Ez azt jelenti, hogy az a miniszter aki ellen jegyzi a köztársasági elnök aktusát, átvállalja az államfőtől az ezzel járó felelősséget. A köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlés ülésein, felszólalhat, népszavazást és törvényt kezdeményezhet. Továbbá feladat még a köztársasági elnöknek, hogy aláírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, bizonyos esetekben fel is oszlathatja az Országgyűlést. De erre Magyarországon a Rendszerváltás óta nem volt példa.Jelenleg Dr. Schmitt Pál tölti be a köztársasági elnöki tisztséget, aki a Magyar állam ötödik köztársasági elnöke. Elődje Sólyom László volt, aki Mádl Ferencet váltotta, aki két cikluson keresztül töltötte be e közjogi tisztséget. Mádl Ferencet Göncz Árpád előzte meg, aki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnököt váltotta fel.