A misztériumiskolák tudományi ágai

A misztériumiskolákban nemcsak sokféle művészeti ágat tanítottak, hanem különböző tudományokat is, mindenekelőtt földrajzot, csillagászatot, kémiát, élettant, geológiát, meteorológiát és zenét is, valamint az építészet művészetét, amelynek halhatatlan emlékei többek között a görög templomok. A misztériumokban azt tanították, hogy a tudományokat az okaik, és nem a hatásuk szempontjából kell megérteni. A misztériumokban tanított geológia nemcsak a már leírt földrajz tanulmányozását jelentette, hanem közvetítette azt a tudást is, amely révén érthetővé váltak a földrészek periodikus emelkedésének és süllyedésének, valamint az emberi fajok történetében ciklikusan visszatérő eseményeknek az összefüggései is. A meteorológia pedig nemcsak a szelek és az esők áramlásával foglalkozott, hanem egyben a Naprendszer minden részéről kiáradó életenergiák tanulmányozását is jelentette.Az asztrológiára is tisztelettel tekintettek, és az olyan országokban, mint például Káldeában, Egyiptomban, Mexikóban és Peruban, Walesben, Izlandon és Indiában mélyen spirituálisnak tartották. A Nap és a bolygók emberekre gyakorolt hatását a planetáris és szoláris életenergiák kölcsönhatásának tekintették.A hatalmas ciklikus események előrejelzésének a tudományát nemcsak Indiában ismerték a legkisebb részletekbe menően, hanem a régi Káldeában is. Ennek az országnak a modern képviselői már mintegy négy-ötezer évvel ezelőtt is a legfőbb misztériumnak tekintették az ősi asztrológiát. A híres cikkurat, vagy a hatalmas babilóniai torony egyértelműen tanúskodik a hétfelé planetáris befolyásról, és annak hatásairól. A hét szféra jelképeként minden emeletet más színűre festettek, és mindegyik a hét szent bolygó egyikét szimbolizálta. A cikkurat csúcsán egy szent ereklyetartót helyeztek el, amelyben gyakran egy asztal vagy egy aranyból készült fekhely állt. Ami tehát a köznép számára mindössze csillagászati megfigyelőállomásnak tűnt, valójában az asztrológia titkos iskolaközpontjait jelentette.