Az akupunktúra

Ázsiában az akupunktúra az elsődleges ellátás legnagyobb részét teszi ki. Ez egy ősi kínai gyógymód, a kínaiak gyógyításának egyik ága.Nem tudjuk, hogy pontosan mikor kezdték el alkalmazni eme gyógymódot, de az tény, hogy időszámításunk előtti 10.000-4.000 év körüli időkben hegyes köveket, csontot, és bambusztűket használtak.Mai napjainkban rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használnak, amelyeknek ezüst, vagy réznyelük van.A keleti orvossággal foglalkozók számára a legfontosabb és egyben legősibb orvosi könyv: A sárga Császár Belgyógyászati Könyve(Huang ti Nei Ching), mivel ez kiindulási alapként szolgál még ma is.A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriáiával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről – 2000 évvel Harvey előtt!).A könyv második része a Ling Shu („Az akupunktúra”) leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati orvosi kultúra?

Sajnos erre a kérdésre már nem fogunk választ kapni.