Az „atlanti csata”

Casablancai konferenciaAz 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez.

A Tengeri összeköttetés1943 első felében fordulat következett be az „atlanti csatában” is, amely a létfontosságú tengeri összeköttetés biztosításáért folyt. A német tengeralattjárók hosszú időn át csaknem megbénították a szövetségesek közötti tengeri összeköttetést. 1943 elejére a hajóépítés üteme már felülmúlta a veszteséget. Elegendő kísérő hajó állt rendelkezésre, és részt vettek a vadászatban radarral felszerelt repülőgépek is. 1943 tavaszán a németek már minden 10 ezer tonna elsüllyesztett hajótérért egy elveszett tengeralattjáróval fizettek; ez túl magas arányt jelentett számukra. Doenitz tengernagy, a német hadiflotta főparancsnoka, átmenet időre visszarendelte hajóit a bázisokra.

Magyarország törekvése a „semlegességre”Teleki Pál miniszterelnök nevéhez fűződik a XX. század kétségkívül legnépszerűbb kormányzati döntése, hogy Magyarország 1939 szeptemberében kívül maradt a háborún. A kormány elutasította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassai vasútvonalon a szlováklengyel határ felé. Több mint százezer lengyel katonai és polgári személy talált átmenetileg vagy tartósan menedéket Magyarországon.