
Az Io a Jupiter harmadik legnagyobb holdja. Kicsit nagyobb, Ă©s sƱrƱbb, mint a Föld Holdja, Ă©s egy kicsit tĂĄvolabb is kering a Jupiter körĂŒl, mint a Hold a Föld körĂŒl. De ezzel el is fogytak a hasonlĂłsĂĄgok. Az Io vulkanikus mĂ©lyedĂ©sek, kalderĂĄk Ă©s hasadĂ©kok, lĂĄvafolyamok Ă©s magasra emelkedĆ âtollakâ igen szĂnes vilĂĄga. E hold termĂ©szetĂ©t elĆször a kĂ©t Voyager Ʊrszonda fedte fel, majd a Galileo kĂŒldetĂ©s vizsgĂĄlta meg sokkal rĂ©szletesebben. A Voyager-1 1979 mĂĄrciusi odaĂ©rkezĂ©se elĆtt a kutatĂłk Ășgy vĂ©ltĂ©k, hogy hideg, becsapĂłdĂĄsi krĂĄterekkel teli holdat fognak talĂĄlni. Ehelyett megtalĂĄltĂĄk a Naprendszer legvulkanikusabb Ă©gitestĂ©t. Az Ionak vĂ©kony, szilikĂĄtokbĂłl ĂĄllĂł kĂ©rge van, amely egy olvadt szilikĂĄtrĂ©teget vesz körĂŒl. Ez alatt helyezkedik el egy viszonylag nagy, vasban gazdag mag, amely a hold közĂ©ppontjĂĄtĂłl fĂ©lsugĂĄrnyi tĂĄvolsĂĄgig terjed. Az Io gyorsan kering a Jupiter körĂŒl, csaknem 42,5 Ăłra alatt kerĂŒli meg. KeringĂ©s közben hat rĂĄ egyik oldalrĂłl a Jupiter gravitĂĄciĂłs vonzĂĄsa, mĂĄsik oldalrĂłl az EurĂłpa valamivel kisebb vonzĂĄsa. Az io alakja a rĂĄ hatĂł erĆssĂ©gƱ Ă©s irĂĄnyĂș vonzĂĄs hatĂĄsĂĄra vĂĄltozik. Az alakvĂĄltozĂĄst sĂșrlĂłdĂĄs is kĂsĂ©ri, ami hĆt fejleszt, az Io olvadt belsejĂ©t melegĂti, Ă©s ez az olvadt anyag Ășjra meg Ășjra a felszĂnre tör. Vulkanikus jelensĂ©gek az egĂ©sz Ion jelen vannak. Több mint 80 nagyobb aktĂv vulkĂĄnt Ă©s 300-nĂĄl is több vulkĂĄni kĂŒrtĆt azonosĂtottak. TalĂĄltak âtollaknakâ nevezett alakzatokat is a felszĂnen. Ezek hideg gĂĄzbĂłl Ă©s dĂ©rszemcsĂ©kbĆl ĂĄllĂł, gyorsan mozgĂł Ă©s hosszĂș Ă©lettartamĂș oszlopok, amelyek inkĂĄbb a gejzĂrekre, mint vulkanikus robbanĂĄsokra hasonlĂtanak. Ezek akkor keletkeznek, amikor tĂșlfƱtött kĂ©n-dioxidot lövell ki az Io kĂ©rgĂ©nek repedĂ©sein ĂĄt. A tollak anyaga hĂł formĂĄjĂĄban lassan visszahullik a felszĂnre, Ă©s ott kör vagy ovĂĄlis alakĂș dĂ©rmaradvĂĄnyokat hagy, valamint az Iot körĂŒlvevĆ tĂ©rsĂ©gbe is szĂ©tszĂłrĂłdik, Ă©s egy fĂĄnk alakĂș testet kĂ©pez az Io pĂĄlyĂĄja mentĂ©n. A vulkanikus forrĂł pontok hĆmĂ©rsĂ©klete elĂ©rheti az 1230 °C-ot, ami a legmagasabb felszĂni hĆmĂ©rsĂ©klet az egĂ©sz Naprendszerben. MĂĄshol az Io felszĂne hideg, Ă©pphogy elĂ©ri a -153 °C hĆmĂ©rsĂ©kletet.
HozzĂĄszĂłlĂĄsok (0)
Jelentkezz be, hogy hozzĂĄszĂłlhass!
BejelentkezésMég nincs hozzåszólås.
LegyĂ©l az elsĆ, aki hozzĂĄszĂłl!