Az Io

Az Io a Jupiter harmadik legnagyobb holdja. Kicsit nagyobb, Ă©s sƱrƱbb, mint a Föld Holdja, Ă©s egy kicsit tĂĄvolabb is kering a Jupiter körĂŒl, mint a Hold a Föld körĂŒl. De ezzel el is fogytak a hasonlĂłsĂĄgok. Az Io vulkanikus mĂ©lyedĂ©sek, kalderĂĄk Ă©s hasadĂ©kok, lĂĄvafolyamok Ă©s magasra emelkedƑ „tollak” igen szĂ­nes vilĂĄga. E hold termĂ©szetĂ©t elƑször a kĂ©t Voyager Ʊrszonda fedte fel, majd a Galileo kĂŒldetĂ©s vizsgĂĄlta meg sokkal rĂ©szletesebben. A Voyager-1 1979 mĂĄrciusi odaĂ©rkezĂ©se elƑtt a kutatĂłk Ășgy vĂ©ltĂ©k, hogy hideg, becsapĂłdĂĄsi krĂĄterekkel teli holdat fognak talĂĄlni. Ehelyett megtalĂĄltĂĄk a Naprendszer legvulkanikusabb Ă©gitestĂ©t. Az Ionak vĂ©kony, szilikĂĄtokbĂłl ĂĄllĂł kĂ©rge van, amely egy olvadt szilikĂĄtrĂ©teget vesz körĂŒl. Ez alatt helyezkedik el egy viszonylag nagy, vasban gazdag mag, amely a hold közĂ©ppontjĂĄtĂłl fĂ©lsugĂĄrnyi tĂĄvolsĂĄgig terjed. Az Io gyorsan kering a Jupiter körĂŒl, csaknem 42,5 Ăłra alatt kerĂŒli meg. KeringĂ©s közben hat rĂĄ egyik oldalrĂłl a Jupiter gravitĂĄciĂłs vonzĂĄsa, mĂĄsik oldalrĂłl az EurĂłpa valamivel kisebb vonzĂĄsa. Az io alakja a rĂĄ hatĂł erƑssĂ©gƱ Ă©s irĂĄnyĂș vonzĂĄs hatĂĄsĂĄra vĂĄltozik. Az alakvĂĄltozĂĄst sĂșrlĂłdĂĄs is kĂ­sĂ©ri, ami hƑt fejleszt, az Io olvadt belsejĂ©t melegĂ­ti, Ă©s ez az olvadt anyag Ășjra meg Ășjra a felszĂ­nre tör. Vulkanikus jelensĂ©gek az egĂ©sz Ion jelen vannak. Több mint 80 nagyobb aktĂ­v vulkĂĄnt Ă©s 300-nĂĄl is több vulkĂĄni kĂŒrtƑt azonosĂ­tottak. TalĂĄltak „tollaknak” nevezett alakzatokat is a felszĂ­nen. Ezek hideg gĂĄzbĂłl Ă©s dĂ©rszemcsĂ©kbƑl ĂĄllĂł, gyorsan mozgĂł Ă©s hosszĂș Ă©lettartamĂș oszlopok, amelyek inkĂĄbb a gejzĂ­rekre, mint vulkanikus robbanĂĄsokra hasonlĂ­tanak. Ezek akkor keletkeznek, amikor tĂșlfƱtött kĂ©n-dioxidot lövell ki az Io kĂ©rgĂ©nek repedĂ©sein ĂĄt. A tollak anyaga hĂł formĂĄjĂĄban lassan visszahullik a felszĂ­nre, Ă©s ott kör vagy ovĂĄlis alakĂș dĂ©rmaradvĂĄnyokat hagy, valamint az Iot körĂŒlvevƑ tĂ©rsĂ©gbe is szĂ©tszĂłrĂłdik, Ă©s egy fĂĄnk alakĂș testet kĂ©pez az Io pĂĄlyĂĄja mentĂ©n. A vulkanikus forrĂł pontok hƑmĂ©rsĂ©klete elĂ©rheti az 1230 °C-ot, ami a legmagasabb felszĂ­ni hƑmĂ©rsĂ©klet az egĂ©sz Naprendszerben. MĂĄshol az Io felszĂ­ne hideg, Ă©pphogy elĂ©ri a -153 °C hƑmĂ©rsĂ©kletet.

HozzĂĄszĂłlĂĄsok (0)

Jelentkezz be, hogy hozzĂĄszĂłlhass!

Bejelentkezés

Még nincs hozzåszólås.

LegyĂ©l az elsƑ, aki hozzĂĄszĂłl!