
Az eddig háttérbe húzódó apukák is most már bátran etethetik a kicsit – persze csak ha szakít rá időt -. birkózhatnak, játszhatnak vele anélkül, hogy megbontanák a már hanyatlófélben lévő szimbiózist az anyával.Különösen élvezetes játéka ennek a korszaknak a hancúrozás, a testével való játék, csiklandozás. hiszen a környezetével együtt nőst tanul meg a testével is bánni.Már egyre gyakrabban lehet neki mondókákat. verseket mondani, mert már figyeli a nyelv ritmusát, élvezi az énekek dallamát. Ezek a visszatérő játékok szinte megunhatatlanok számára.Ez az időszak igazán örömteli, tele meglepetéssel, melyben minden nap tartogathat számunkra valami apró csodát, ahogy csemeténk kibontakozó személyiségének csírái megjelennek. Egyre mulatságosabb dolgokat művei a testével, hangjával, és már a mindennapjaiban visszatérő rutindolgokra is reagál. Az én kisfiam minden egyesétkezésnél készségesen dőlt előre az etetőszékben, hogy a partedlit a nyakán hátul meg tudjam kötni.Sok édesanya – akinek esetleg kicsit terhes volt az előző korszak szoros együttléte – megragadja az alkalmat, hogy leválassza a gyermeket, és visszamegy dolgozni, mások pedig ellenkezőleg, visszasírják a paradicsomi állapotot.Mahler elmélete szerint, ahogy a kisgyermek fokozatosan kezd elszakadni az édesanyjától, úgy átlép az ún. szeparációs-individuációs (félős, szorongásos) időszakba, melynek további három alfázisát különbözteti meg. Ennek az első szakasza kb. 6-10 hónapos korig tart, melyet fészekalja alfázisnak nevezett.
Hozzászólások (0)
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!
BejelentkezésMég nincs hozzászólás.
Legyél az első, aki hozzászól!