A cukorbetegsĂ©g tĂŒnetei

Az inzulinhiĂĄny zavarokat okoz a szĂ©nhidrĂĄthĂĄztartĂĄsban: a cukor nem hasznĂĄlĂłdik fel a szövetekben, a vĂ©rcukorszint magas, a szövetek mĂ©gis Ă©heznek. A mĂĄj nem tud glikogĂ©n formĂĄjĂĄban cukrot raktĂĄrozni. A megemelkedett vĂ©rcukorszint miatt cukor jelenik meg a vizeletben. Az energiavesztesĂ©g pĂłtlĂĄsĂĄra a fehĂ©rjĂ©bƑl is cukor keletkezik. Ez gyors sĂșlyvesztesĂ©ghez vezet. FokozĂłdik a zsĂ­rĂ©getĂ©s is, azonban a zsĂ­rok nem tudnak tökĂ©letesen elĂ©gni. A tökĂ©letlen Ă©gĂ©s sorĂĄn ketonsavak szaporodnak fel, melyek a vĂ©r vegyi hatĂĄsait savas irĂĄnyba toljĂĄk el. A mĂĄjban zsĂ­r rakĂłdik le, s nƑ a vĂ©rben a lipidtartalom. A nagy mennyisĂ©gƱ cukor ĂŒrĂ­tĂ©se a vizeletben, ozmotikus hatĂĄsa miatt, sok vizet visz magĂĄval. Emiatt a vizeletmennyisĂ©g megnƑ, Ă©s sok vizelet magas sƱrƱsĂ©gƱ. A vizelettel a szervezet nĂĄtriumot is veszĂ­t. A klinikai tĂŒnetek tehĂĄt: sok vizelet, a beteg sokat iszik, ĂĄllandĂłan szomjazik. A betegnek kĂ­nzĂł Ă©hsĂ©gĂ©rzete van, jĂł Ă©tvĂĄgya ellenĂ©re azonban fogy. Az Ă©hezƑ szövetek miatt izomgyengesĂ©g, idegbĂ©nulĂĄsok lĂ©pnek fel. A bƑr kiszĂĄradĂĄsa bƑrviszketĂ©st okoz. A nagy cukortartalmĂș szövetekben nagy a fertƑzĂ©sre valĂł hajlam. Gyakori a furunkulus, pyelonephritis. A nemi Ă©s fogamzĂłkĂ©pessĂ©g csökken.

A cukorbetegsĂ©g szövƑdmĂ©nyei

A diabĂ©tesz a leggyakoribb Ă©s legsĂșlyosabb szövƑdmĂ©nye az Ă©rrendszer elvĂĄltozĂĄsa. Évek Ăłta fennĂĄllĂł diabetesben az Ă©rvĂĄltozĂĄsok kĂ©t alakja figyelhetƑ meg. Az egyik a nagy Ă©s közĂ©pnagy artĂ©riĂĄk sclerosisa, mely diabetesben sokkal gyakoribb, mint a hasonlĂł korĂș egĂ©szsĂ©ges lakossĂĄg köreiben.A diabetes atherosclerosis (macroangiapathia) tĂŒnetei koszorĂșsĂ©r – elĂ©gtelensĂ©gben, angina pectorisban, szĂ­vinfarktusban, agyi keringĂ©si zavarokban Ă©s a perifĂ©riĂĄs erek szƱkĂŒletĂ©ben nyilvĂĄnulnak meg. Az alsĂł vĂ©gtag artĂ©riĂĄinak szƱkĂŒlete gangrĂ©nĂĄt okozhat. Ennek megindulĂĄsa legtöbbször aprĂł sĂ©rĂŒlĂ©shez (cipƑfeldörzsölĂ©shez) kapcsolĂłdik. A mĂĄsik csoportot a hajszĂĄlerek elvĂĄltozĂĄsa kĂ©pezi, mely specifikusan csak cukorbetegeknĂ©l jelentkezik. Ez a diabetes microangiopathia. A hajszĂĄlerek elfajulnak, Ă©s következmĂ©nyei microaneurysmĂĄk alakulnak ki.A szövƑdmĂ©nyek közĂŒl a következƑ csoportot alkotjĂĄk az idegrendszeri tĂŒnetek, melyek a perifĂ©riĂĄs idegek gyulladĂĄsĂĄbĂłl Ă©s a vegetatĂ­v idegrendszer rostjainak megbetegedĂ©sĂ©bƑl ĂĄllnak. A neuropĂĄtia hatĂĄrozottan összefĂŒgg a szĂ©nhidrĂĄt – anyagcsere ĂĄllapotĂĄval. A szĂ©nhidrĂĄt – anyagcsere egyensĂșlyĂĄnak helyreĂĄllĂ­tĂĄsakor az idegrendszeri tĂŒnetek javulnak. A klinikai kĂ©pben a fĂĄjdalom Ă©s a fonĂĄkĂ©rzĂ©sek dominĂĄlnak. A fĂĄjdalom fƑleg Ă©jszaka jelentkezik, leggyakrabban az alsĂł vĂ©gtagon. A vegetatĂ­v idegrendszer betegsĂ©ge miatt a gyomor, az epehĂłlyag, a belek tĂłnusa csökken.A szövƑdmĂ©nyek között gyakoriak a sĂșlyos fertƑzĂ©ses eredetƱ betegsĂ©gek pĂ©ldĂĄul: pyleonephritis, furunkulusok, tuberkolĂłzis.A diabetes diagnĂłzisaA leggyakoribb tĂŒnetek, melyek alapjĂĄn a cukorbetegsĂ©gre gondolni kell: a fogyĂĄs, a polyuria (bƑ vizelet mennyisĂ©g), a polydipsia, a viszketĂ©s Ă©s a furunkulĂłzis. A betegsĂ©g gyanĂșja esetĂ©n vizeletvizsgĂĄlatot vĂ©geznek. A cukorbetegsĂ©g diagnĂłzisa cĂ©ljĂĄbĂłl helyes szĂ©nhidrĂĄttartalmĂș Ă©tkezĂ©s utĂĄn ĂŒrĂ­tett vizeletet vizsgĂĄlni. A vizelet negativitĂĄsa nem zĂĄrja ki a diabetest. De ha a vizeletben cukor van, az sem bizonyĂ­t diabetest, mert bizonyos esetekben a normĂĄlis vĂ©rcukorszint ellenĂ©re cukrot vĂĄlaszt ki a vese. A nem gyƱjtött vizelet vizsgĂĄlata tehĂĄt csak tĂĄjĂ©koztatĂł jellegƱ, biztos eredmĂ©nyt csak a vĂ©rcukorvizsgĂĄlattĂłl vĂĄrhatunk. Az egĂ©sz napos vĂ©rcukorszint – ingadozĂĄsrĂłl, a beĂĄllĂ­tĂĄs hatĂ©konysĂĄgĂĄrĂłl a 24 ĂłrĂĄs gyƱjtött vizelet cukortartalmĂĄnak: meghatĂĄrozĂĄsa ad kĂ©pet. Ha a vizeletmennyisĂ©get pontosan ismerjĂŒk, a cukorĂŒrĂ­tĂ©s szĂĄzalĂ©kĂĄbĂłl a 24 Ăłra alatt ĂŒrĂ­tett cukormennyisĂ©get egyszerƱ szorzĂĄssal szĂĄmĂ­tjuk ki. ElƑfordul, hogy az orvos a vizeletgyƱjtĂ©st kĂ©tszeri, hĂĄromszori frakciĂłban rendeli el, hogy napszaki ingadozĂĄsĂĄrĂłl is tĂĄjĂ©koztatĂĄst kapjunk. Ilyenkor termĂ©szetesen 2X12 ĂłrĂĄs, 3X8 ĂłrĂĄs gyƱjtĂ©srƑl van szĂł. A vizelet pontos gyƱjtĂ©se nem könnyƱ, de fontos feladat az ĂĄpolĂłnƑ szĂĄmĂĄra, hiszen ettƑl fĂŒgg a beteg gyĂłgyszeres kezelĂ©se, beĂĄllĂ­tĂĄsa.A vĂ©r cukortartalmĂĄt Ă©hgyomorra hatĂĄrozzuk meg, a normĂĄlis Ă©hgyomri cukortartalom azonban nem zĂĄrja ki a diabetes lehetƑsĂ©gĂ©t. CĂ©lszerƱ naponta többször, Ă©tkezĂ©s elƑtt Ă©s Ă©tkezĂ©s utĂĄn 1 -2 ĂłrĂĄval meghatĂĄrozni a vĂ©rcukorszintet (profilvĂ©rcukor). Csökkent cukortolerancia terhelĂ©ses vĂ©rcukorvizsgĂĄlattal (OGGT`= orĂĄlis glĂŒkĂłztolerancia – teszt) bizonyĂ­thatĂł.EgĂ©szsĂ©ges egyĂ©nen az Ă©hgyomri Ă©rtĂ©k 5,5 mmol – nĂĄl kisebb, 6,7 mmol/l Ă©rtĂ©k felett beszĂ©lĂŒnk cukorbetegsĂ©grƑl.

KapcsolĂłdĂł fĂłrumok:

  • bƱzös vizelet csillapĂ­tĂĄsa
  • amorf törmelĂ©k a vizeletben
  • vizelet jelentĂ©se ĂĄlomban
  • darabos vizelet
  • ammĂłnia szag semlegesĂ­tĂ©se
  • olajos vizelet
  • hal szagĂș vizelet
  • amorf sĂł vizeletben
  • so a vizeletben
  • microangiopathia

HozzĂĄszĂłlĂĄsok (0)

Jelentkezz be, hogy hozzĂĄszĂłlhass!

Bejelentkezés

Még nincs hozzåszólås.

LegyĂ©l az elsƑ, aki hozzĂĄszĂłl!