Divatba jönnek az évelők

A park- és kertépítészetben nem használjuk ki az évelők adta lehetőséget. Ugyanakkor napjainkban erősödő irányzat a természetközelikert, a „zöld város” elképzelés, a széndioxid-megkötő zöld tetők térnyerése, amiben mind nagyobb szerepet kapnak az évelő dísznövényfajok. A természetben is a legszélesebb ökológiai körülmények között láthatunk évelőket, így minden adottságú kertbe találunk megfelelő növényt, legyen az mocsári, árnyékkedvelő, vagy aszály- és hőtűrő faj. Az évelők ültetése több ökológiaiismeretet kíván a kerttervezőktől, mint az egynyáriaké, a kiválasztási szempontok között is a környezeti igény az elsődleges.Fontos, hogy az évelőket csoportosan ültessük, természetes hatású, íves vonalvezetésű ágyásokat alakítsunk ki.Ritmikusan ültessük az egyes fajokat, az ágyáson belül többször ismételjük meg az adott csoportot. Az évelők virágzásiideje rövid, leginkább tavasz végén, nyár elején, illetve nyár végén és ősszel nyílnak, ám a gazdag kínálatban minden évszakratalálunk díszítő fajt. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az elnyílt évelők lombja is díszértékkel bír, szemben az egynyáriakkal. Ugyanakkor a két növénycsoport jól társítható egymással; az egynyáriak a színt, az évelők pedig a tömeget, a textúrát, a karaktert adják! Az évelők kevesebb gondozást, de nagyobb szakértelmetigényelnek. Több évre telepítjük őket , ezért alapos talaj-előkészítést igényelnek, a tápanyagpótlás, az öntözés és a mulcsozás rendszeres feladat. Fajtól függően 3-5-8 évente célszerű felújítani az évelőágyást!