Egy társadalom szerkezete és rétegződése

Egy társadalom szerkezetét a társadalmon belül megfigyelhető különböző pozíciók közötti viszonyok határozzák meg. A társadalmi szerkezetben néhány kategória van, melyek különböznek egymástól a vagyoni állapot, a munkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke alapján. Ezen kategóriák között olykor élesebb, máskor gyengébb ellentétek állnak fent. A társadalom szerkezetén belül vannak státuszok is, olyan társadalmi pozíciók, melyek meghatározzák az azokat betöltő egyének viselkedését. Ez a szerep egy viselkedésminta, amit nem lehet levetkőzni.Minden társadalom réteges, ez a rétegződés különböző ismérvek alapján alakul ki (foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely). A kategóriák különbözősége miatt közöttük hierarchikus viszony áll fenn. Például a jövedelmeket az iskolai végzettség alapján állapítják meg, ergo akinek magasabb a végzettsége, azok magasabb szinten állnak.A társadalmi osztály, mint fogalom kialakulása Marx nevéhez köthető, az ő értelmezése szerint a termelőeszközökhöz való viszony alapján lehet a lakosságot csoportosítani három kategóriába: tőkések és nagybirtokosok; kispolgárok és önállóak; végül a munkások. De ma már más értelemben használjuk, így osztálynak számít például a vállalati vezetők, vagy a szakmunkások csoportja.A társadalmi rétegeket a foglalkozás, az iskolai végzettség, a lakóhely, a jövedelem nagysága stb szempontok alapján definiálják, így hozva létre társadalmi kategóriákat. A hierarchia csúcsán az elit áll, az uralkodó osztály egy szűkebb, kis létszámú csoportja képezi. A csoportokba valós besorolás több módszerrel is történhet: önbesorolás, presztízsvizsgálat, népszámlás, vagy egyéb statisztikai adatok elemzése által.