Évelö fokhagyma

Elő Közép- vagy Nyugat-Ázsiából származik.Amióta a növénytermesztés szerepet játszik az életünkben, azóta ültetik, hazánkban azonban csak szórványosan fordulelő. Évelő , télálló növény. Bojtos gyökérzetű , hagymája fehér nagyobb mellékhagymákból áll, és nem olyanerős a szaga, mint a fokhagymának. Levélzete tőálló , lapos, keskeny szálas, kissé görbült. Az egyik változata virág helyetta második évben sarjhagymákat nevel. A 80-100 cm hosszú magszár a sarjhagyma-érlelés előtt kígyószerűenössze kunkorodik. A magszár végén borsó vagy búza nagyságú bulbillit fejleszt. A bulbilliről történő szaporításesetében az első évben gerezd nélküli hagymák fejlődnek. Minden évben újabb mellékhagymákat fejlesz, ami elősegítia terjedését. Másik típusa virágzatot fejleszt, magot azonban nem érlel. Júliusban, augusztusban virágzik, rovarok porozzákbe. A virágzatot képző típus az első évben nem fejleszt sem virágszárat, sem pedig fiókhagymát.Ez a változat úgy néz ki, mintha egyetlen gerezdből álló fokhagyma lenne. Második évben egyenes, 100-150 cm-es virágzatiszárat, 5-6 nagyobb gerezdből álló mellékhagymát és emellett fiókhagymákat képez. A növény legjobban közepesfényen fejlődik , azonban árnyékban, illetve nagy fényben is megnő . 5-8 oC-on már elkezd kihajtani, alacsonyabba hőigénye a vöröshagymáénál. Levélzete a nyári nagy forróságban is üde zöld marad. Szárazságtűrő , a szélsőségestalajtípusokon kívül minden talajféleségen jól termeszthető. Nem szereti a nagyon savanyú talajokat. Közepesa tápanyagigénye. A mínusz 15-20 °C-ot akár kifejlett állapotban, takarás nélkül is elviseli. Sarjhagymáról vagymellékhagymáról szaporítható, amit ősszel – szeptember végén, október elején – , vagy tavasszal, márciusban 3-4 cmreduggatunk!