Guillain-Barré-szindróma

Az idegsejtekből rövid és hosszú nyúlványok lépnek ki. Az egyes idegsejtek ezeken a nyúlványokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A rövid nyúlványok a dentritek, a hosszú nyúlványok az axonok. A hosszú nyúlványok építik fel az idegrostokat és idegpályákat.Az egyes nyúlványokat myelint tartalmazó velős hüvely veszi körül. A myelin táplál, szigetel és izolál.Ha a rostok körüli myelin valamilyen oknál fogva károsodik, az idegsejt és az idegrost nem képes ellátni normális feladatát.Guillain-Barré-szindróma esetén az idegsejtek károsodása miatt érzészavarok, mozgászavarok, bénulások alakulnak ki.A betegség rendszerint hirtelen kezdődik, a bénulások és érzészavarok egy-két hét alatt fokozatosan egyre több izomcsoportot érintenek.A kórkép rendszerint körülbelül két hét múlva spontán gyógyul.Ha azonban a kórkép krónikussá válik, a tünetek hónapokig is fennállhatnak. Ilyen esetben a regresszió nem teljes, a betegség maradéktünetekkel gyógyul.Egyes esetekben az idegkárosodás következtében halálos kimenetelű nyelészavar, légzészavar léphet fel.A szindróma kialakulásának oka nem teljesen tisztázott. Kialakulását sok esetben valamilyen fertőző betegség előzi meg. A fertőző betegség során az idegrostok gyulladása alakul ki. Egyes kutatások a betegség hátterében allergiás reakciókat, illetve immunrendszeri károsodásokat tételeznek fel. A Guillain-Barré-szindróma vírusfertőzések után is megfigyelhető. A betegség kialakulásában vegyszer okozta mérgezés is feltételezhető.A szindróma esetén általános gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve szteroid tartalmú gyógyszerek adása javasolt. Ha a betegség bakteriális fertőzésre vezethető vissza, antibiotikus kezelés szükséges.A betegség során kialakult bénulások, mozgászavarok célzott gyógytornával csökkenthetők. A bénulások idején a végtagok, ízületek deformálódása, az izmok zsugorodása rendszeres passzív mozgatással előzhető meg.A betegség az alsó végtagok károsodásával kezdődik. Zsibbadás, bizsergés, hangyamászásérzés jelentkezik a vádli és a comb izomzatában. A fájdalomérzet csökken. Egy-két nap alatt az alsó végtagok petyhüdt bénulása alakul ki. A bénulás alulról felfelé halad.Az alsó végtagok saját reflexei gyengülnek, majd teljesen kiesnek.A következő napokban a felső végtagok bénulása is kialakul. Előfordulhat, hogy a bénulás a törzs izmaira is ráterjed. Károsodhatnak a légző izmok is. Ebben a stádiumban a beteg gépi lélegeztetésre szorul.A betegség rendszerint kettő-négy hét alatt lezajlik. A tünetek teljesen visszafejlődnek, a beteg maradéktalanul meggyógyul. A betegség egyes esetekben hosszabb lefolyású. Ilyenkor a regresszió nem teljes, maradéktünetek, bénulások, érzészavarok maradhatnak hátra.

Kapcsolódó fórumok:

• szindróma fajták
• naplemente szindróma
• leiner szindroma
• érzészavarok
• kézalagút szindróma
• viszkető végtagok