Gyermekünk és barátaik.

Segítsenek-e a szülők a gyermek barátainak kiválasztásában?Életünk első éveiben a gyermekek nemigen válogathatnak a játszótársak között. Szüleik barátainak és ismerőseinek gyerekeivel, illetve a szülők által kiválasztott játszótéren játszanak. Csak amikor már nagyobbak lesznek, s életterük tágul, nyílik alkalmuk barátokat választani játszótársaik közül.E folyamat kezdetén – rendszerint az óvodáskor elején – nincs mindig könnyű dolga sem a gyermeknek, sem a szülőnek. A pszichológusok kiderítették, hogy a barátságok már a kisgyermekeknél is meglehelősen összetett kapcsolatok.A Minnesota állambeli St. Paul Wilder Gyermeknevelési Központjának klinikai pszichológusa, dr. Eugene S. Urbain szerint a barátságok a harag és az agresszió kifejezésével való kísérletezés színterei lehetnek. Emellett, állítja Urbain, a barátaikkal szerzett tapasztalatok fontos tanulságul szolgálhatnak a gyermekek számára, hogy az életben miként tartsák egyensúlyban az öntudatosságot a kompromisszum-készséggel.A gyermekek néha olyan barátokat választanak – mondja dr. Urbain -, akiknek a viselkedését csodálják ugyan, de akiket nincs bátorságuk utánozni. Az ilyen gyerekek többnyire erőszakos vagy vakmerő barátok mellett kötnek ki. Bár ezek a kapcsolatok ritkán vannak maradandó hatással a gyermekre, az aggódó szülők gyakran meg akarják óvni kicsinyüket az általuk károsnak vélt befolyástól.Dr. Caroline Howes, a Kaliforniai Egyetem fejlődéspszichológusa szerint a szülőnek nagyon tapintatosnak kell lennie, ha befolyásolni szeretné gyermekének a barátairól alkotott véleményét. Ha a gyermek még kicsi, a szülő segíthet megértenie, miként teszi a túlzottan erőszakos barát mindenki számára kellemetlenebbé a dolgokat.Minél idősebb egy gyermek, annál inkább neheztel, ha a szülei nem értenek egyet választásával, különösen ha a felnőttek meg sem hallgatják az ő álláspontját. A szülő hajthatatlan ellenzése végső soron „csak azért is” reakciót szül.