Habarcs nélküli beton sávalap falazat építése: útmutató lépésről lépésre

Tervezés és alapvető előkészületek

A habarcs nélküli, más néven szárazon rakott betonfalazat építése egyre népszerűbb módszer, különösen kerti támfalak, magaságyások, garázsok vagy kisebb melléképületek alapozásánál. A technológia lényege, hogy a speciális zsaluköveket habarcs nélkül, kötésben rakják egymásra, majd az üregeket és a beépített betonacél-erősítést betonnal öntik ki. Ez egy rendkívül stabil, monolitikus szerkezetet eredményez. Mielőtt azonban belevágnánk a munkába, a gondos tervezés elengedhetetlen.

A terület kijelölése és az alapárok megtervezése

Az első lépés a leendő fal pontos helyének kitűzése. Használjunk fa karókat és egy erős zsinórt a fal külső és belső vonalának kijelöléséhez. A sarkok derékszögének ellenőrzéséhez alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt a gyakorlatban, azaz a 3-4-5 módszert. Mérjünk ki az egyik zsinórszálon 3 métert, a rá merőlegesen futó szálon 4 métert. A két végpont közötti távolságnak pontosan 5 méternek kell lennie. Ha ez az érték stimmel, a sarok derékszögű.

A terület kijelölése után következhet az alapárok méretének meghatározása. Magyarországon a mértékadó fagyhatár általában 80-100 cm. Ez azt jelenti, hogy az alaptest aljának legalább ilyen mélyen kell lennie a végleges talajszint alatt, hogy a téli fagy ne mozgathassa meg a szerkezetet. Az árok szélessége legyen legalább 15-20 cm-rel szélesebb mindkét oldalon, mint a használni kívánt zsalukő szélessége, hogy kényelmesen lehessen dolgozni. A kitermelt földet tároljuk az árok mellett, mert egy részére később szükség lesz a visszatöltéshez.

Az alapozás és az első sor precíz lerakása

Ez a munkafolyamat legkritikusabb része. Az egész fal stabilitása és függőlegessége múlik azon, hogy az első zsalukő sor tökéletesen vízszintes és pontosan a helyén van-e. Bármilyen itt elkövetett hiba a fal felhúzása során csak sokszorozódni fog.

A sávalap betonozása és a függőleges vasalat elhelyezése

Az alapárok aljára terítsünk legalább 10-15 cm vastagságban sóder- vagy zúzottkő ágyazatot, majd alaposan döngöljük le. Ez biztosítja a megfelelő vízelvezetést és a stabil teherelosztást. Erre az ágyazatra kerül a beton sávalap. A betont keverhetjük helyben (cement, sóder, víz felhasználásával) vagy használhatunk zsákos, előkevert betont. Öntsük a betont az árokba a tervezett magasságig, majd egy hosszú léc segítségével húzzuk vízszintesre a felületét.

Még a friss, nedves betonba kell elhelyezni a függőleges betonacél tüskéket (más néven „bajuszvasakat”). Ezeket olyan távolságra helyezzük el egymástól, hogy a zsalukövek üregeinek közepébe essenek. A betonacél átmérője és sűrűsége a fal magasságától és a terheléstől függ, de általánosságban 10-12 mm átmérőjű vasakat használnak, 40-60 cm-enként elhelyezve. A tüskék hossza akkora legyen, hogy a sávalapból legalább 40-50 cm-t kiálljanak, biztosítva a megfelelő átlapolást a későbbi vasalással.

Az első sor zsalukő elhelyezése

Bár „habarcs nélküli” technológiáról beszélünk, a legbiztosabb eredmény érdekében az első sort gyakran egy vékony habarcságyba fektetik. Ez lehetővé teszi a legapróbb szintkülönbségek korrigálását is. A sarkoknál kezdjük a munkát! Helyezzük el a sarokkövet a habarcságyra, majd egy gumikalapács és egy hosszú vízmérték segítségével állítsuk be tökéletesen vízszintesre mindkét irányban. Feszítsünk ki egy zsinórt a két sarokkő között, amely az sor felső élét és vonalát jelöli. A többi követ ehhez a zsinórhoz igazítva helyezzük el, folyamatosan ellenőrizve a vízszintet.

A falazat felhúzása és a vasalás kiépítése

Miután az első sor megszilárdult és stabil alapot képez, a falazat többi része már gyorsan építhető. A szárazon rakás lényege a gyorsaság és az egyszerűség.

A további sorok szárazon rakása

A következő sorokat már habarcs nélkül, félkötésben kell rakni. Ez azt jelenti, hogy a felső sorban lévő kő illesztése az alatta lévő kő közepére esik. Ez a kötés biztosítja a fal szerkezeti egységét. Egyszerűen helyezzük a zsaluköveket egymásra, ügyelve arra, hogy a függőleges betonacél tüskék az üregeken keresztül haladjanak. Ahogy haladunk felfelé, a függőleges vasakat toldani kell, az átlapolás hossza legalább a betonacél átmérőjének 40-szerese legyen (pl. 10 mm-es vas esetén 40 cm).

A vízszintes vasalat elhelyezése

A fal további megerősítéséhez vízszintes vasalást is be kell építeni. Ezt általában minden második vagy harmadik sorban kell elvégezni. A zsalukövek felső részén gyakran gyárilag kialakított hornyok találhatók, amelyekbe a 6-8 mm átmérőjű vízszintes betonacél szálakat bele lehet fektetni. Különösen fontos a sarkoknál, hogy a vízszintes vasalás átforduljon, és összekösse a két merőleges falszakaszt. Ez a vízszintes erősítés megakadályozza a fal repedezését a vízszintes irányú erők hatására.

A fal kiöntése betonnal és az utómunkálatok

Amikor a fal elérte a végleges magasságát, és minden vasalás a helyén van, következhet a szerkezet véglegesítése: a zsalukövek üregeinek kiöntése betonnal.

A betonozás folyamata

A betonozás előtt győződjünk meg róla, hogy a zsalukövek üregei tiszták, nem maradt bennük törmelék. Érdemes enyhén benedvesíteni az üregek belső falát, hogy ne szívják el túl gyorsan a vizet a friss betonból. A betont viszonylag folyós állagúra keverjük, hogy könnyen kitöltse az összes üreget és körbevegye a vasalást. A kiöntést szakaszosan, ún. „liftekben” végezzük, egyszerre ne öntsünk 1-1,2 méternél magasabb réteget, hogy a hidrosztatikai nyomás ne nyomja szét a falat.

A beton tömörítése kulcsfontosságú a légzárványok elkerülése és a homogén szerkezet elérése érdekében. Ezt végezhetjük egy vékony betonacél szál vagy léc óvatos döfködésével, de professzionálisabb eredményt érhetünk el egy merülő vibrátor használatával.

A betonnal való feltöltés után a fal felső élét simítsuk el egy kőműveskanállal. Magasabb falak esetén szükség lehet a szerkezet ideiglenes megtámasztására a betonozás idejére. A beton kötési ideje alatt (kb. 28 nap) a falat óvni kell a kiszáradástól, ezért meleg, szeles időben érdemes időnként permetezve nedvesen tartani.