Hévíz

Zala megyében, a Dunántúl középső sávjának nyugati részén, a Balaton északi partján helyezkedik el. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát. A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és legjelentősebb gyógy-idegenforgalmi központja. Rengeteg látványosság található.Az első fürdőházakat 1795-ben Festetics György építtette.Hévízi Gyógytó – 4,44 hektáros felszínű, tőzegmedrű forrástó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik. Itt a víz sajátos összetétele és az iszap eredményezik a tó gyógyító erejét. A reumás és mozgásszervi betegek gyógyításában utánozhatatlan a tó.Másik természeti érték a védett vadgesztenye fákkal körülvett szanatórium parkja. Ezen a fajon kívül külön meg kell említeni a kaukázusi és a kolorádói jegenyefenyőt, az ezüst-, sima-, luc-, erdei-, fekete- és páfrányfenyőt és a tiszafát.Sétálhat az ember a Zalai-dombság lankáin vagy járhatja a természetet a Keszthelyi-hegység erdeiben, Hévíz környéke szinte kínálja magát egy kiadós túrára. Régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat.A városban rengeteg szálláshely közül lehet választani az oda érkező vendégeknek. A köztéri szobrok közül Lovassy Sándor és Babocsay József szobra látható. Legismertebb műemléke az egregyi városrészben épített román kori templom.A Rákóczi utca végig sétáló utcaként szolgál. Végig találhatóak butikok, fagylaltozók és kávézók. Az utca végén látható a téli fürdő épülete is.