Hogyan előzzük meg a bélférgességet macskáknál: egy átfogó útmutató

A bélférgesség megelőzésének alapjai

A macskák bélférgessége egyike a leggyakoribb egészségügyi problémáknak, amellyel a gazdik szembesülhetnek. Ezek a belső paraziták nemcsak kedvencünk közérzetét rontják, de súlyosabb esetekben alultápláltsághoz, vérszegénységhez és egyéb szövődményekhez is vezethetnek. A megelőzés ezért kiemelten fontos, és több alappilléren nyugszik, melyek együttes alkalmazásával minimalizálhatjuk a fertőzés kockázatát.

A rendszeres féreghajtás fontossága

A megelőzés legfontosabb eszköze a rendszeres, állatorvos által javasolt féreghajtás. Fontos megérteni, hogy a féreghajtó készítmények jellemzően a már meglévő parazitákat pusztítják el, és nem nyújtanak hosszú távú védelmet egy újabb fertőzéssel szemben. Ezért van szükség az ismételt kezelésekre.

A leggyakoribb bélférgek macskákban:

• Orsóférgek (Toxocara cati): Különösen kölyökmacskáknál gyakoriak, akik már az anyatejjel is megfertőződhetnek.
• Galandférgek (pl. Dipylidium caninum): Legtöbbször bolhák közvetítésével terjednek. A macska a tisztálkodás során lenyeli a fertőzött bolhát.
• Kampósférgek (Ancylostoma spp.): A bőrön keresztül vagy szájon át is fertőzhetnek, és súlyos vérszegénységet okozhatnak.

Az állatorvos a macska életmódja (kijárós vagy benti), kora és egészségi állapota alapján határozza meg a féreghajtás gyakoriságát és a megfelelő készítményt. Léteznek tabletták, paszták és rácsepegtető oldatok (spot-on), így kiválasztható a legkönnyebben beadható forma. Egy kijárós, aktívan vadászó cica esetében akár negyedéves kezelés is indokolt lehet, míg egy kizárólag lakásban tartott társánál elegendő lehet a ritkább, féléves vagy éves prevenció.

A külső paraziták elleni védekezés mint a megelőzés kulcsa

Sokan nem gondolnak bele, de a külső és belső paraziták elleni védekezés szorosan összefügg. A bolhák nemcsak kellemetlen vérszívók, hanem a galandféreg-fertőzés elsődleges terjesztői is.

Bolhák és a galandféreg kapcsolata

A galandféreg életciklusa rendkívül érdekes és egyben tanulságos. A féreg petékkel teli ízeit a macska az ürülékével juttatja a környezetbe. Ezeket a petéket a bolhalárvák elfogyasztják, és a lárvában egy fertőzőképes lárvaállapot (ciszticerkoid) fejlődik ki. Amikor a kifejlett bolha a macska szőrére kerül, az állat a bundája ápolása közben lenyelheti azt. A lenyelt, fertőzött bolhából a cica bélrendszerében kifejlődik a felnőtt galandféreg, és a kör bezárul. Ebből látható, hogy a galandférgesség elleni küzdelem sikertelen lesz hatékony bolhaellenes védekezés nélkül.

Hatékony bolhairtó készítmények

A bolhák elleni védekezésnek egész évben folyamatosnak kell lennie, nem csak a melegebb hónapokban. A modern készítmények biztonságosak és hatékonyak.

• Rácsepegtető oldatok (spot-on): A tarkóra cseppentve néhány hétig vagy akár egy hónapig is védelmet nyújtanak. Sok készítmény kullancsok és más paraziták ellen is hatásos.
• Nyakörvek: Hosszabb távú, több hónapos védelmet biztosítanak. Fontos, hogy jó minőségű, biztonsági zárral ellátott nyakörvet válasszunk.
• Tabletták: Gyors hatásúak és hatékonyak, az állatorvos javaslata alapján adhatók.

Ne feledkezzünk meg a környezet bolhátlanításáról sem! Rendszeres porszívózás, a macska fekhelyének, takaróinak magas hőfokon történő mosása elengedhetetlen egy bolhainvázió megfékezéséhez.

A környezet tisztán tartása és a táplálkozás

A közvetlen környezet higiéniája és a megfelelő táplálási szokások szintén hozzájárulnak a féregfertőzések megelőzéséhez.

Az alomtálca higiéniája

Az alomtálca a paraziták petéinek egyik fő forrása lehet. Az orsóféreg petéinek például időre van szükségük a külvilágban, hogy fertőzőképessé váljanak. Ha naponta eltávolítjuk az ürüléket az alomból, jelentősen csökkenthetjük az újrafertőződés esélyét. Legalább hetente egyszer végezzünk teljes alomcserét, és mossuk ki az alomtálcát forró, fertőtlenítőszeres vízzel. Többmacskás háztartásban aranyszabály, hogy eggyel több alomtálca legyen, mint ahány macska van.

A vadászatból származó kockázatok csökkentése

A kijárós macskák természetes ösztöne a vadászat. Azonban a rágcsálók (egerek, pockok), madarak és hüllők gyakran köztigazdái különböző bélférgeknek. Amikor a macska elfogyasztja a zsákmányát, megfertőződik. Bár a vadászösztönt teljesen elnyomni nem lehet, a kockázatot kezelni kell. Ha a macskánk aktív vadász, az állatorvossal egyeztetve sűrűbb, akár 3 havonta történő, széles spektrumú féreghajtásra lehet szükség.

A nyers hús etetésének veszélyei

A nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hús (sertés, hal, baromfi) szintén tartalmazhat féreglárvákat. Ha valaki a nyers etetés (BARF) mellett dönt, kizárólag megbízható forrásból származó, emberi fogyasztásra is alkalmas húst használjon. A fagyasztás (-20 Celsius-fokon legalább egy hétig) elpusztíthatja a legtöbb parazitát, de nem mindegyiket. A legbiztonságosabb megoldás a hús alapos megfőzése vagy a jó minőségű, kereskedelmi forgalomban kapható tápok etetése.

Speciális esetek és tudnivalók

Vannak olyan élethelyzetek, amikor a megelőzésre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Kölyökmacskák féregtelenítése

A kismacskák már az anyaméhben vagy az anyatejjel is fertőződhetnek orsóférgekkel. Ezért az ő esetükben a féregtelenítést már egészen fiatalon, 2-3 hetes korban el kell kezdeni, majd 2-3 hetente ismételni egészen a kölyökkor végéig. A tenyésztőtől vagy menhelyről hozott kiscicánál mindig érdeklődjünk az addig kapott kezelésekről.

Kijárós vs. benti macskák

Egyértelmű, hogy a kijárós macskák sokkal nagyobb eséllyel találkoznak parazitákkal. Kapcsolatba kerülnek más macskákkal, vadásznak, és olyan környezetben mozognak, amely fertőzött lehet. Számukra a negyedéves kombinált (belső és külső paraziták elleni) védekezés szinte kötelező. Ezzel szemben a kizárólag lakásban tartott macskák kockázata alacsonyabb, de nem nulla. Mi magunk is bevihetjük a cipőnk talpán a féregpetéket, vagy egy másik háziállat is behozhatja a bolhákat. Ezért a benti cicák esetében is szükség van prevencióra, még ha ritkábban is, de az állatorvossal egyeztetett ütemterv szerint.