
A szorongó ember hajlamos mindig a legrosszabbra gondolni. Azt is kétségbe vonhatja, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel. Ezt az irracionális, pesszimista megközelítést nevezzük kognitív torzulásnak.Lássuk, melyek azok a kognitív torzulások, amelyek a szorongással, az aggodalommal és a stresszel járnak:Mindent vagy semmit gondolkodásmód: minden fekete-fehér, nincsen átmenet (pl. Ha nem leszek ebben vagy ebben tökéletes, vesztes vagyok).Túláltalánosítás: egyetlen negatív tapasztalat alapján úgy gondoljuk, hogy valami mindig úgy lesz (Nem kaptam meg ezt az állást, soha nem fogok munkát találni).Mentális filter: összpontosítás a negatívumokra, a pozitívumok helyett. Az egyetlen negatív történés ragad meg, az összes többi pozitív történés nem számít.A pozitívumok alábecsülése: annak megmagyarázása, hogy a pozitív történés miért nem számít (Jól sikerült a vizsgám, de csak szerencsém volt).Összegzés előzmény nélkül: valaminek negatív értelmezése bizonyítékok nélkül. A gondolatolvasó (Megmondom, ő utál engem, csak titkolja), vagy a jövendőmondó (Egyszerűen tudom, hogy valami rossz fog történni).Katasztrófa-gondolkodás: koncentrálás a lehető legrosszabbra (A pilóta azt mondta, turbulenciába került a repülőgépünk. Le fogunk zuhanni!)Emocionális magyarázat: valakinek az a képzete, hogy amit érez, az valóság (Meg vagyok rémülve. Ez azt jelenti, hogy valódi veszély fenyeget)“Kellene” és “nem kellene”: szigorú lista van arról, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni, önbüntetés, ha nem a lista szerint megy valamiÖn-megbélyegzés: valaki a hibái alapján ítéli meg saját magát (Béna vagyok, vesztes vagyok)Perszonalizáció: felelősnek érzi magát olyan dolgokért, amikről egyáltalán nem tehet (Az én hibám a fiam balesete. Figyelmeztetnem kellett volna, hogy vezessen óvatosan, amikor esik).
Hozzászólások (0)
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!
BejelentkezésMég nincs hozzászólás.
Legyél az első, aki hozzászól!