A közegészségtan és a járványügy

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó.A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és halálozások előfordulási gyakoriságát, a fertőző betegségekben megnyilvánuló bizonyos törvényszerűségeket (pl. szezonalitás, kormegoszlás stb.), a védőoltások hatásosságát stb.A fertőző betegségek jelentősége egyrészt abban áll, hogy tömegesen fordulnak elő, tehát sok embert érintenek, másrészt a betegségek jó része hetekig, néha még hosszabb ideig is tart. A fertőző betegségek kiállását maradandó károsodások is követhetik, amelyek végleges munkaképtelenséget, sőt az élet megrövidítését is okozhatják.Fertőző betegségek tömeges előfordulása a társadalomra is súlyos terheket róhat. Sok ember kiesése a termelésből, a betegek gyógykezelése nagy anyagi megterhelés, ezenkívül egy-egy nagy kiterjedésű járvány (pl. influenza) megzavarhatja, sőt súlyos esetben megbéníthatja a járványos terület megszokott életét.Mindezekből nyilvánvaló, hogy a járványtan mint a fertőző betegségek elleni küzdelem alapja, mind az egyén, mind a társadalomszempontjából igen fontos helyet foglal el a tudományok sorában.A járványtan felosztása. Az általános járványtan a fertőző betegségek összességére vagy nagyobb csoportjára érvényes törvényszerűségeket, alapelveket és a védekezés általános módjait ismerteti (pl. a fertőzés forrása, a fertőzés terjedési módjai, a fertőző betegek elkülönítése, fertőtlenítés stb.).

Kapcsolódó fórumok:

• közegészségtan fogalma