A Magyarországi Tanácsköztársaság

A Prolerárdiktatúra kikiáltásaA Berinkey-kormány lemondásával felbomlott az 1918 novembere óta hatalmon lévő koalíció. A polgári pártok gyengének érezték magukat ahhoz. hogy vállalják a Vix-jegyzékre adandó válasz következményeit, ezért vezetőik egyetértettek Károlyi Mihály javaslatával, hogy alakuljon kizárólag szociáldemokratákból álló kormány.A szociáldemokrata pártvezetés azonban tisztában volt azzal, hogy az adott helyzetben nem érdemes olyan kormányt létrehozni, amelyet a kommunisták nem támogatnak. A tömegek rokonszenve – elsősorban Budapesten – a KMP felé fordult. A kommunisták már hónapok óta azt hangoztatták, hogy csakis egy teljesen új, Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer képes szembeszállni az antanttal. A súlyos gazdasági gondokat pedig a kapitalizmus felszámolásával, a szocialista termelési viszonyok bevezetésével lehet megszüntetni. Március 18-án és 19-én a fővárosban többezres munkástüntetésen követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. A nagyobb gyárak bizalmijai március 23-ára nagygyűlést hirdettek azzal a tervvel, hogy a demonstrációt a letartóztatott kommunista vezetők kiszabadítása követi. Ebben a közhangulatban kezdtek a szociáldemokrata vezetők tárgyalásokat Kun Bélával és társaival. A kommunista vezetők követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön, és tanácsköztársaságot hozzanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége március 21-én délelőtt elfogadta a kommunisták kívánságait, aláírták az egységokmányt. A megegyezés értelmében a két párt egyesül, megvalósítják a proletárdiktatúrát, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget és szövetségre lépnek Szovjet-Oroszországgal. A megállapodást jóváhagyta a Budapesti Munkástanács. A késő esti órákban a két párt vezetősége együttes ülést tartott.

Kapcsolódó fórumok:

  • magyarországi teknősfajok

Hozzászólások (0)

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!

Bejelentkezés

Még nincs hozzászólás.

Legyél az első, aki hozzászól!