Siklós

Történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert,üdülőhely jellegű dél-baranyai,járási székhely.1977-ben várossá nyilvánították. Tájképi körzete: északra a 12 km hosszúságban elnyúlóVillányi-hegység,keletre a Nagyharsányi-hegy. A város félkörívben fogja körül a síkságból kiemelkedő,meredek Vár-dombot. Sikós nevezetességei közül legismertebb a vár,amely a történelem során megszakítás nélkül mindig lakható volt, s mai napid is az. Legkorábbi része egy téglalaprajzú román stílusú várpalota volt,XV. században alakították ki. A továbbiakban is folyamatosan dolgoztak a váron,úgyszólván egészen a múlt századig.Román kori pincéje (kőtár)-eredetileg ez lehetett a vár földszintje- a déli szárny alatt húzódik.A várfalak és a középső épület a XIV-XV. Századból valók. Kápolnáját gyönyörű függönyíves ablakaival a Kirándulás Szentendréről. Század végén alakították ki,hajójának két oldalfülkében késő gótikus és reneszánsz alakos képek láthatók. Szép reneszánsz faragványok őrzik a városban és a kápolnában a Perényiek emlékét (XVI. század eleje)A siklósi vár 1958 óta az idegenforgalom szolgálatában áll. Bejárata elé a Járó Péter vezette parasztfelkelés 200. évfordulóján, 1966-ban emlékművet állítottak (Marton László művét)A vár alatt hatalmasra nőtt feketediófa-liget gyönyörködteti a természetkedvelőket.Több jelentékeny műemléki értékű épületet láthatunk lent a városban is. A Kossuth Lajos téren álló,emeletes Városháza az 1860 körül épült,romantikus stílusban. Homlokzati részén óratorony.Erkélyéről szép kilátás nyílik a várra és a környező tájra.Itt található a ferences templom XV. századi eredetű gótikus épület,amelyet a XVIII. században barokk stílusban átalakítottak. Figyelemre méltó a korabeli berendezés is.Feltárták egy török dzsámi maradványait is.A vár alatti Jókai-ligetben van a strandfürdő. A közeli forráscsoport percenként 1400 liter 26 C fokos,főleg reumatikus betegségek ellen hatásos vizet juttat a medencébe, és az ugyanitt épült kádfürdőbe.Siklós emlékművei között a Kossuth-,Petőfi-,Táncsics-plakettel díszített centenáris emlékművet emeljük ki.A Siklóssal 1977-ben egyesített Máriagyüdön kéttornyos homlokzatú,a tájban szépen elhelyezkedő,gótikus szentélyű barokk kegytemplom,1742-ben épült a ferencesek számára. Nevezetes volt régebben a község fazekasipara is.Szép látvány a siklósi utat szegélyező,kilométer hosszú kettős jegenyenyárfasor.