Sövények kialakítása

Az élő sövény a biokertek határolásának legszerencsésebb formája. Védelmükben gazdag állatvilág települhet meg. A természetes sövény munkaigénye sokkal kisebb. Nem igényel többet, mint az évi ritkítást, az elpusztult részek kiemelését és az ifjítást. Ezzel szemben helyigényes, telepítését ezért csak nagyobb kertekben ajánlhatjuk. A nyíratlan sövény 1,5-3 méteres helyigényével szemben a nyírott sövény számára megfelel egy 0,5-0,7 méteres sáv is. Bátran telepíthetjük még kicsi kertbe is, de akkor évente több alkalommal nyírnunk kell. A nyírott sövény mindig fenn keskenyebb, trapéz keresztmetszetű legyen, nehogy az alsó részek felkopaszodjanak a fényhiány miatt.Sövénynek legalkalmasabbak a lombhullató cserjék. A tűlevelűek közül csupán a tiszafa ajánlható nyírott sövény kialakítására, mert a többiek alulról felkopaszodnak.A talajok fizikai tulajdonságok szerinti meghatározása

A talajok megnevezése

• A kötöttség értéke (Ka)
• Durva homok 25 alatt
• Homok 25-30
• Homokos vályog 31-37
• Vályog 38-42
• Agyagos vályog 43-50
• Agyag 51-60
• Nehéz agyag 60 felett.

Ha egy kevés földet markunkban összeszorítunk, könnyen meghatározhatjuk fizikai kategória szerinti hovatartozását.A homoktalajok váztalajok, gyorsan felmelegszenek, de ugyanolyan gyorsan lehűlnek, levegősek és rossz a víztartó képességük. A homokszemcsék között gyorsan lefolyó víz kimossa a tápanyagot, emiatt tápanyagban szegények.A vályogtalajok kiegyenlített tulajdonságai a növények számára a legkedvezőbbek. A különböző méretű pórusok aránya a legtöbb esetben kedvező, ugyancsak jó a víz- és levegőgazdálkodásuk, továbbá művelhetőségük.Az agyagtalajok kötöttek, tömődött szerkezetűek, hidegek, levegőellátásuk rossz. A napsugárzás hatására nehezen melegszenek fel, víztartó képességük jó, de a pangó víz a termesztett növényeket tönkreteheti