Sport idős korban

A nyugdíjba való átlépés utáni első évek komoly szociál-pszichológia problémákat vetnek fel egyeseknél, a már meglévő esetleges egészségi problémák mellett.Ezek az unalom, az egyedüllét, az idősek önmagukkal szembeni elvárás csökkenése. A teljes szabadság nagy űrt képez a korábban megszokott rendszeres elfoglaltsághoz képest.Mindezek a problémák azonban nem szükségszerűen vezetnek oda, hogy az idős ember idő előtt leépül.Fontos, hogy a nyugdíjhoz közeledve felkészüljenek az emberek arra, hogy a nyugdíjasok számára is vannak programok.Az időskori teljesítménycsökkenés sokszor a testi inaktivitás következménye is. Az időskorban jelentkező izomsorvadás megfelelő aktivitással megállítható, sőt izomgyarapodás is elérhető. Természetesen az idősek biztonságos sporttevékenységének megszervezéséhez ismerni kell a korra jellemző pszichés problémákat és a fizikai terhelhetőséget.Az öregkor a sportolás szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható szervi jellegzetességekkel rendelkezik. A szívizomzat vérellátása romlik, csökken a tüdő rugalmassága és ezáltal csökken a légzéstérfogat. Az izomtömeg 50-30 % – ra redukálódik, sőt azoknál, akik elhagyják magukat, ez sokkal nagyobb mértékben megtörténik.A sport szempontjából az idegrendszer működése is rendkívül fontos, így figyelembe kell venni, hogy érzékelési zavarok léphetnek már fel a látás, hallás, tapintás területén. Lassúbb a reakcióképesség, a mozdulatok és a cselekvések lassabb lefolyásúak. Romló tendenciát mutat az alkalmazkodó képesség, valamint a mozgásügyesség.Mindezekből kifolyólag az időseknek sportolás közben hosszabb pihenőidőkre van szükségük.A fentiek figyelembevételével a legalkalmasabb sportágak idős korban elsősorban a séta, gyaloglás, az ezekkel kombinált futás, kerékpározás, úszás és a könnyű labdajátékok.