Teleki Pál öngyilkossága

London április 2-án hadüzenetet helyezett kilátásba. Gróf Teleki Pál miniszterelnök másnap hajnalban életművét, a békés revíziót és a „fegyveres semlegességet” összeomlani látván, a halálba menekült. Április 6-án, a német-bolgár támadás napján a magyar csapatok a határon álltak. Csak 11-én indultak meg, miután előző nap a horvát fasiszta usztasa mozgalom vezetői német ösztönzésre Zágrábban kikiáltották a Horvát Köztársaságot, s Magyarország így ”nemlétezőnek” tekinthette Jugoszláviát. A 3. magyar hadsereg elfoglalta a Bácskát és a Baranya-háromszöget, bevonult a Muraközbe és a Muravidékre (Vendvidékre). Összesen 11 417 km 2 került vissza Magyarországhoz 1 025 508 lakossal, amelynek 36,6%-a volt magyar, 16,1%-a szerb, a többi horvát, szlovén és német. Visszacsatolták – többek között – Szabadkát, újvidéket, Csáktornyát. A Gyorshadtest nem állt meg az egykori magyar határnál, német kérésre átlépte a Drávát, majd a Szávát, és benyomult Szerbiába. Magyar csapatok 1918 óta első ízben folytattak hadműveleteket a történelmi határokon kívül.„Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza, Bűnös vagyok” – írta Teleki búcsúlevelében Horthy Miklósnak.Magyarország hadbalépéseA magyar katonai körök június 22-e, a németek Szovjetunió elleni támadása után egyre fokozódó nyomást gyakoroltak a kormányra a háborúba való sürgős bekapcsolódás érdekében. A németek eredeti elképzeléseiben nem szerepelt a magyar hadsereg részvétele, ezért nem is kérték fel erre kifejezetten a magyar kormányt. Horthy és Bárdossy ódzkodtak az önkéntes felajánlkozástól. Június 26-án máig ismeretlen eredetű repülőgépek bombázták Kassa városát.