Víziló

A vízilónak két alfaja létezik: a folyami vagy közönséges víziló, illetve a kisebb méretű törpe víziló, amely az embernek körülbelül derékmagasságáig ér. A közönséges víziló a harmadik legnagyobb és legnehezebb állat a világon, akár 4 ezer kg-ot nyomhat. Afrikában honos.Mindkét alfajnak hordószerű testalkata, rövid zömök lába van és szinte szőrtelen bőre. Feje túlméretezettnek tűnik szokatlanul nagy szája miatt. Farka rövid és bojtos.Bőre vékony és könnyen szárad – egyfajta rózsaszínű olajat választ ki, amely védi a bőrét az afrikai forróságban. Ideje legnagyobb részét a vízben vagy a sárban tölti, a szárazföldre leginkább éjszaka megy ki táplálkozni.A víziló az egyik legrettegettebb állat Afrika déli részén, mert minden más afrikai állatnál több embert öl meg. A szárazföldön meglepően jól tud futni, akár 3o km/óra sebességgel.Növényevő, elsősorban a puszták rövid fűféleségeit kedveli. Ajkai izmosak és majdnem 7o cm szélesek, ami nagyon hatékonnyá teszi a legelést – öt óra alatt végez egy nap az evéssel, mielőtt visszatérne a vízbe.A törpe víziló Nyugat-Afrika, legfőképp Libéria és Elefántcsontpart erdős övezeteinek lakója. Ideje nagy részét a víz közelében tölti, nem benne, csak akkor menekül be, ha támadásveszélyt észlel.A közönséges víziló Afrika nyugati, keleti, déli és középső részein él, füves területeken, tavak és lassú folyású mély vizű folyók mentén.A hím általában nagyobb és nehezebb a nősténynél. A közönséges víziló hossza 3,96-4,57 méter között változik, súlya 18oo-36oo kg közötti. A törpe víziló 1,75 méter körülire és legfeljebb 275 kg-osra nő meg. Élettartama 2o-4o év.A hÍm 7, a nőstény 9 évesen éri el az ivarérett kort. 7 hónapig vemhes a nőstény, általában egy borjat ellik a vízben, amely így már kezdettől fogva tud úszni.A törpe víziló nagyon ritka, számát erősen lecsökkentette a vadászat és az erdők pusztulása.Vadásszák bőre, húsa és agyara miatt, amit elefántcsontként adnak el. Veszélyesnek ás kártékonynak tartják, mert a vetést elpusztítja.