LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A rabszolgatartás kultúrája mélyen a történelemben gyökerezik. Az ókori Rómában is tartottak rabszolgákat. Miként? A rabszolgák sajátos társadalmi réteget képeztek, és nem is volt egységes. A házi rabszolgák lenézték a földeken dolgozó sorstársaikat, a Rómában születetteket pedig megvetették azokat, akiket barbár vidékről hurcoltak be szolgának. Voltak az uralkodó személyéhez köthető, annak saját tulajdonát képező rabszolgák, és beszélhetünk magánrabszolgákról. A rabszolgákat „beszélő tárgynak”, dolognak tekintették, jogaik sem voltak. Magánrabszolgák esetében a családfő korlátlan hatalommal rendelkezett felettük. Rabszolgává válni több módon lehetett, vagy rabszolga gyermekeként született, és akkor maga is rabszolgává vált; vagy szabad volt, de olyan vétket követett el, hogy ez lett a büntetése, például ha kivonta magát a polgári névjegyzékből, vagy ha lopott. De az adósrabszolgaság és hadifogságba esés is gyakori eset volt. A rabszolgák egy része uruktól kapott jog által kereskedelmi tevékenységet kaphatott, ezáltal saját bevételre tehetett szert. A többségük azonban embertelen körülmények között kényszermunkát végzett.
Nem kellett örök életére szolgasorban szenvednie egy rabszolgának. A felszabadításnak több módja is létezett. Ha elég vagyonra tett szer, vagyoni alapon felszabadulhatott. Jogi úton is elrendelhették a szolgasors felszámolását. A gazdája a végrendeletében is határozhatott úgy, hogy visszakapja a szabadságát. A felszabadult rabszolga, megkülönböztetett módon ugyan, de még római polgárjogra is szert tehetett. Felszabadítás után libertinusok lesznek és a felszabadító család junior tagjává válnak. Róma hanyatlásával együtt a rabszolgák száma is fogyni kezdett. Törvények is születtek a védelmükben, például tilos volt a rabszolgák gyilkolása, és az ellenük elkövetett kegyetlenkedések.
