LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Minden látszat ellenére az autósok élete sem fenékig tejfel. Az gondolnánk, hogy a városi közlekedés hierarchikus felépítményében a legfőbb helyen az autósok állnak. Nekik olyan egyszerű, mert a belvárosi közlekedésben ők a legsúlyosabbak a dinamikus, négykerekű járgányok közül. Lendületes, viszonylag kis helyen elfér, rövid idő alatt gyorsul és rövidtávon lassul.
Az előnye azonban a hátránya is.
Hamar gyorsul négykerekű paripánk, ezért hamar elkap bennünket a gépszíj, mert élvezzük a sebességet. Csodás, ahogy a lehúzott ablakon beáramló levegő simogatja és gyengéden hűsíti napon felforrósodott arcunkat és nyakunkat. S már szinte belefeledkeztünk ebbe a csodás érzésbe, amikor a semmiből feltűnik egy kék ruha, és felénk int.
Egyetlen pillanat alatt ez a csodás idill szertefoszlik és az egész esemény rútul folytatódik. A kék ruhás ember, hívjuk az történet folytatásának kedvéért rendőrnek, elég szigorú arccal közeledik felénk. Szinte lelassul a mozdulata, hogy még egyszer, utoljára átgondoljuk az életünket. Míg azon töprengünk, vajon mennyire adtuk át magunkat az élvezetnek és a kilométeróra meddig száguldott ismert körpályáján, a nevezett rendőr mellénk ér és határozott hangon kéri ellenőrzésre papírjainkat. Mi megpróbálunk kedvesek, természetesek lenni, de hiába.
Az igazoltatás rendben zajlik, de a büntetés megúszhatatlan. Ez az a pillanat, amikor már az emléke sincs annak a csodának, amit előzőleg átéltünk, sőt még talán fogadalmat is teszünk, hogy soha többé nem feledkezünk bele a sebesség kontra szél kéjébe.
Néhány héttel később sírva fizetjük be az összeget és újból belevéssük agyacskánkba, hogy hol is a határ.
