Rövid áttekintés

A Kanári- sziget csoport neve egy latin kifejezésből ered (Insula Canaria az-az kutyák szigete), ezt a nevet már csak Gran Canaria őrizte meg. A „kutyafaj” amelyről a nevét kapta a szigetcsoport, igazából fókafaj volt (latinul a fóka azt jelenti vízi kutya) sajnos ezek az állatok mára már kihaltak. Római kori feljegyzések arról árulkodnak, hogy a szigeteket akkortájt sűrűn lakták a fókák.
Augustus császár által támogatott Juba király indított hadjáratot a Kanári szigetek felfedezésére. A katonák különböző bennszülött népekre bukkantak, akik neolit, vagyis újkori eszközöket használtak. A szigetek történelme máig is homályos, bár gyarmatokká váltak. Nyelvészek és tudósok egy csoportja arra a megalapításra jutott, hogy a szigetek őslakói nagyon nagy hasonlóságot mutatnak a berber népekkel, akik Észak-Afrikában élnek. A gyarmatosítás ideében Guanche-nak (guancs) vagyis tenerifei őslakósnak nevezték őket. Egy-két feljegyzés a Portugálok, míg más adatok a Spanyol hódítók javára írja a szigetek felfedezését. 1402-ben III. Henrik Castiliai király hűbéresei kisérték Jean de Béthencourt és Gadifer de la Salle-t Lanzarote szigetére, ezután El Hierro-t és Fuerteventura szigetét is bekebelezték a Spanyol hódítók. Tenerife, Gran Canaria, La Palma és La Gomera, őslakosai ellenálltak a hódítóknak, majdnem egy évszázadig. A következő Béthencourt leszármazott túladott Lanzarotte szigetén, egy Portugál herceg Tengerész Henrick vásárolta meg. Ezután hatalmas lázadás tört ki a szigeteken és kiűzték a Portugálokat, akik elismerték a Spanyolok uradalmát a szigetek felett. Az utolsó hódítás 1495-ben Alonso Fernández de Lugo irányításával történt, mikor is az utolsó ellenálló szigeteket is leigázták. A két sziget neve La Palma és Tenerife.
A Spanyol gyarmatosítok termelése a borra és a nádcukorra épült. Ez idő tájt alapították meg a megállóhelyeket,( Las Palmas , Santa Cruz de Tenerife, és Gran Canaria) városokat, az Új Világ felé. Elégé gyorsan fejlődésnek indult a szigetvilág a hatalmas áruforgalom miatt, így a kalózok kedvelt célpontjává nőtte ki magát. Sajnos erről sem maradt fent túl sok adat, viszont a mondák szerint egy-két kalózfalu még rejt általuk eldugott kincseket.
Két nagyobb támadás érte a szigeteket, az egyik 1599-ben történt a Hollandok által, ők Las Palmas Szigetét támadták. A következő véres ütközetben pedig Tenerife volt a célpont, és az Angolok kísérelték meg leigázni Lord Nelson vezetésével, akinek a jobb karjába került ez az összecsapás. A 19. század környékén rengeteg kanári állampolgár emigrált Amerikába, a kialakult krízis miatt. Ezt követően a 20. században a britek meghonosították a szigeteken a banánt. Manapság a szigetek gazdasága főleg a turizmusra épül, e mellet még mindig rengeteg banánt és dohányt exportálnak Amerikába és Európába.