LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A román határ menti várost a legkönnyebben Gyuláról lehet megközelíteni (16 km). Békéscsabáról Dobozon át 25 km a távolság. Vasúti összeköttetése Gyulán át Békéscsabával, keleti irányban a Kötegyáni határátkelő (9 km) érintésével, Nagyszalontával, illetve Vésztőn át Szeghalommal és Komádival van. A Fekete-Körös jobb partján fekvő város már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ekkor csak az összefüggő víz borította nádasokból kiemelkedő dombokat lakták. A megtelepülő magyarok közül vélhetően a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a vidéket, legalábbis erre utalnak a környékbeli puszták nevei, Nyék-puszta, Jenő-puszta. Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben 1108-ban történik. A tatárjárás idején a korábban épült Peckes-vár is megrongálódott, a Nyék és Jenő települések elpusztultak. 1510-ben már mezővárosként említik, a legnagyobb földbirtokos Sarkadi Boldizsár volt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a határ védelmében fontos várat tovább erősítette, és Sarkadot 1644-ben hajdúvárosi rangra emelte. Ezt 1715-ben elveszítették, de a mezővárosi jog 1887-ig megmaradt. A gyakori áradások miatt a Gyepes és a Körösök mentén a gátak építése még 1777-ben megkezdődött, de csak a XIX. század második felében fejeződött be. A trianoni határok kijelölése után Sarkad határ menti község lett, majd az 1950-es átszervezések után Bihar megyétől átkerült Békéshez. Városi rangját 1989-ben kapta vissza. 1799-tôl 1945-ig a város földesura az Almássy család volt, akik 1829-ben földszintes kúriát építettek klasszicista stílusban (Vasút utca 2. sz.), többször átépítették. Az épületben ma az Ady Endre– Bay Zoltán Gimnázium van. 1866-ban egy nagy tűzvész elpusztította a város központját és a reformtus templomot. Ezt már a következő évben újjáépítették, egyedülállóan szép tornya 1880-ban készült el. Az erdélyi templomok stílusát idéző kilenc fiatornyos épület szószékét 1869-ben építtették meg, dísze, a faragott pelikán a város jelképe. Sarkadi sétánk során nézzük meg a Bartók Béla Művelődési Ház székelykapus a városközpontban Árpád vezér lovas szobrát, a Városi Képtárat és Kónya Emlékszobát. A Városi Képtár és Kónya Emlékszoba 1997. március 15-én nyílt meg a közönség előtt. Alapítója a város szülötte és elismert képzőművésze, Kesztyűs Ferenc volt. A gyűjtemény alapját az általa adományozott festmények, tűzzománcok és kerámiák képezik, de találhatók köztük klasszikus és kortárs festők művei is. A Kónya Emlékszoba a híres operaénekes életmű kiállítása, mely értékes relikviákat, kottákat, kosztümöket és használati tárgyakat mutat be. A Templom téren láthatóak az első és a második világháborúban elesettek emlékművei, ez utóbbi Búza Barna szobrászművész alkotása. Akik a város és környékének múltjára, néprajzára is kíváncsiak, látogassanak el a Márki Sándor Múzeumba! Az 1500 néprajzi tárggyal és 2000 darabos gyűjteménnyel rendelkező helytörténeti múzeumban régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlások korát, a honfoglalás kori és török kori népek tárgyi emlékeit. A múzeumot Márki Sándor (1853–1925) sarkadi születésű történetíróról nevezték el. A város mellett folyó Fekete—Körös horgászatra és vízi túrázásra kitűnően alkalmas. A horgászok számára nagyszerű kikapcsolódási lehetőség a város belterületén található 30 hektáros vízfelületű Éden-tó és környéke.
