LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Si Huang-ti könyörtelen uralkodó hírében állt, de egyes intézkedései egyértelműen előbbre vitték államát a fejlődés útján.
Kr. e. 246-ban, 14 évesen vált uralkodóvá. Kr. e. 210-ben halt meg, ám addigra Si Huang-ti néven Kína császárának kiáltotta ki magát. Uralmának alapját a parasztok képezték, akiket Kína kevésbé lakott vidékeire is áttelepített, hogy az ottani mezőgazdaságot serkentse. Bár uralkodása alatt a parasztok viszonylag jól éltek, de aránytalanul súlyos büntetési rendszere által mégis kegyetlen uralkodóként vonult be a történelembe. Már kisebb kihágásokért is korbácsolás járt, a súlyosabb vétkeket kényszermunkával, testi fenyítéssel, csonkítással, vagy heréléssel büntette.
Annak érdekében, hogy felépített rendszere kikezdhetetlen legyen a nézeteivel szemben állóknak, Kr. e. 213-ban megparancsolta, hogy égessenek el minden olyan jellegű könyvet, mely az övétől eltérő nézeteket közvetít olvasói felé. Csupán az orvosi, mezőgazdasági és jövendőmondással kapcsolatos könyvek élték túl a pusztítást.
Már uralkodásának kezdetén elrendelte egy hatalmas temetőváros építését, több mint 700 000 kényszermunkás dolgozott a monumentális sírhely felépítésén. A kor történetírója szerint az emlékmű a birodalmat ábrázolta kicsiben. Higanyból öntött két csík szelte át, mely a Sárga-folyót és a Jangcét jelképezte. A sírhely középpontjában kapott helyet a császár holttestének készült rézszarkofág.
A rablók elleni védekezésül az uralkodó nyílpuskás csapdákkal szereltette fel majdani sírhelyét.
Hadseregének emlékét agyagból készült katonák őrzik, sírjától másfél kilométerre a föld alatt. A régészek arra jutottak, hogy minden egyes katonát egy-egy valódi harcosról mintáztak, ugyanis arcvonásaik eltérőek. Az agyagkatonák belül üregesek, csak lábuk tömör, hogy meg tudja tartani súlyukat. Az agyaghadsereg megalkotásának célja a császár védelme annak halála után is.
