LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Vas megyei szülők gyermekeként született 1928 szeptember 21-én Budapesten. Gyermekkorában sokat meséltek neki, valószínűleg ez meghatározta későbbi életét is, boldognak érezte magát. Azonban a gazdasági világválság, véget vetett az álomnak, szülei csődbe jutottak. Ő ebből annyit érzékelt, mint kisfiú, hogy kisebb lakásba költöztek, testvére is itt született. Ezek után lassan stabilizálódott a család helyzete, az Árpád Gimnázium diákja lett, itt meghatározó élményekben volt része. Megtanították életre, erkölcsre, hazafiságra, bajtársiasságra, hitre, hűségre, önállóságra, mindenre ami kell az élethez, egyszóval kreatív lett. Katolikus hittanára hatására még a papi pályán is elgondolkodott. Majd végül a Színház- és Filmművészeti Főiskolára került, ahol 1951-ben végzett, mindeközben 1948-tól a Belvárosi Színház, 1949-től az Ifjúsági Színház, 1950-től a Nemzeti Színház, 1958-tól a József Attila Színház tagja volt, majd visszatért a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át volt meghatározó művésze, 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház tagja volt.
Felesége Gombos Katalin, aki szintén színésznő volt, gyermekei Sinkovits Vitai András, valamint Sinkovits Marianna.
Pályája kezdetén örömmel töltötte el, hogy befogadták az idősebb kollegák, pedig megharcolt azért, hogy a pályára kerüljön. Örült, hogy a nagyok között lehetett, mint Bajor Gizi, vagy Básti Lajos. 1956-ban Ő szavalta el a Petőfi szobornál a Nemzeti dalt a tízezres tömeg előtt, ekkor egy időre száműzték őt. Majd Major Tamás visszainvitálta a Nemzetibe és számára elérkezett a fénykorszaka. Legendás alakítása Mózes, mellyel körülbelül hatszázszor állt színpadon, de ugyanekkora szerep volt részéről a Bánk Bán és Csák Máté is. Ez a színész haláláig Thália felkent papja maradt, de az archívumok segítségével ma is szolgálja a színészet Istennőjét.
Pályafutása alatt több kitüntetést is kapott, ilyen a Jászai Mari díj 1955-ben és 1962-ben, a Filmkritikusok díja, Kossuth díj, érdemes művész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje 1992., Magyar Örökség-díj, bekerült a Halhatatlanok Társulatába, majd megkapja a Sík Ferenc emlékgyűrű, majd a Nemzet Színésze lett 2000-ben.
