A baba első fél éve folyamán hatszor annyi folyadékot fogyaszt testsúly kg-ként, mint a felnőtt. Az anyatej mellett ezért biztosan nincs szüksége más innivalóra. Magyarországon 2005-ben a szülészetről hazabocsájtott újszülöttek 58%-a kapott kizárólag anyatejet, míg 2006-ban ez a szám már csak 42%-ra csökkent.
Jó jelnek számít, ha a baba a negyedik naptól kezdve naponta 3-4kakis, és 5-6 pisi pelust termel, bőre pedig rugalmas, nem száraz. A súlygyarapodás mutatja legpontosabban, hogy eleget eszik e: tíznapos és kéthetes kora között eléri ismét a születési súlyát, és az első 2hónapban legalább heti 10-12dkg-ot hízik.
A szopások mérése felesleges, és félrevezető, gyakran vezet indokolatlan pótláshoz. Ha kétségeink támadnak, hogy eleget eszik e, tegyük mellre gyakrabban, és kínáljuk minden alkalommal mindkét mellből, de úgy hogy az elsőt alaposan ürítse ki. Az igény szerinti szopást nem lehet sem számban sem időtartamban korlátozni. Nincs olyan szabály, hogy legalább két órát kell várni a következőig, csak a babát kell figyelni, ő ugyanis jelzi mire van szüksége. Azzal nem tudunk neki ártani ha mellre tesszük.
Az első napokban sok édesanyának kisebesedik, vagy legalábbis érzékennyé válik a mellbimbója. Ezt általában a nem tökéletes mellre helyezés, a mama és a baba gyakorlatlansága okozza. Ügyeljünk arra, hogy a kicsi teste ne lógjon, hanem vízszintesen, a fejével egy vonalban helyezkedjen el. Kényelmes lehet a teste alá rakott párna.
A mellbimbót akkor adjuk a szájába, ha jó nagyra kinyitotta. Törekedjünk arra, hogy minél nagyobb részt kapjon be a bimbóudvarból is. Az újszülöttet úgy helyezzük el, hogy a hasa párhuzamos legyen a mellkasunkkal, tehát ne kelljen elfordítania a fejecskéjét, ha szopni akar. A kezdeti mellbimbó sérülések általában hamar gyógyulnak kezelés nélkül is. Jobb, ha semmit sem kenünk rá, hagyjuk inkább sokat levegőzni, és kizárólag meleg vízzel mossuk le, ha szükséges.