LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nem kell már a szoptatás elején eldöntenie, hogy meddig szeretne szoptatni. Ha idegenkedik a szoptatott kisgyerekek látványától, nincs egyedül ezzel az érzéssel, sok nő érez hasonlóan. Ez azonban idővel változhat ha látja, ahogy gyermeke növekszik, és érzékeli igényeit, lehet, hogy később másképp látja a helyzetet. Talán észre sem veszi és máris saját cseperedő gyermekét szoptatja.
Olyan gyerek szoptatása, aki már mászik vagy jár, teljesen más élmény, mint egy újszülött szoptatása. Nem szopik már olyan rendszeresen, olyan gyakran és olyan sokáig mint egy kisbaba, a szopás érzelmi jelentősége válik egyre fontosabbá. A kisgyerek napközben főleg azzal van elfoglalva, hogy meghódítsa környezetét. Önbizalommal és kíváncsian indul felfedezőútjára. Közbe-közbe vigaszért és bátorításért mindig visszatér a biztos kikötőbe. Ezt a magatartást a jojó mozgásához lehetne hasonlítani – újra meg újra eltávolodik, majd visszajön – és hosszú évekig fellelhető az anya-gyermek kapcsolatban, csak az idő múltával másféle formákban fordul elő.
Különösen nagy segítség a szoptatás, ha például a gyermek megütötte magát, és természetesen betegségek idején vagy orvosi beavatkozások elvégzése után. A hétköznapok során kisgyermekét gyakran csak nagyon rövid időre fogja mellre tenni, reggelente és esténként elalvás előtt vagy éjszaka talán valamivel tovább. Sok édesanya élvezi ezeket a meghitt perceket és azt, hogy gyermekét ilyen egyszerűen meg tudja vigasztalni.
A második életév során gyermekét egyre inkább csak akkor szoptatja, ha kettesben vannak. A szoptatásra többnyire az édesanya és a gyerek saját kifejezést talál ki. Ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, a szoptatást a helyzettől függően kicsit el lehet halasztani. A kritikai megjegyzések családon belül vagy kívül gyakran okoznak problémát. A negatív megnyilvánulásokra azonban nem kell válaszolnia és igazolnia sem kell magát.
