Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Szovjet terjeszkedés a Baltikumban

Szovjet terjeszkedés a Baltikumban

1939 szeptember végén – október elején Észtország, Lettország és Litvánia kormányai a határaikon felsorakozott szovjet csapatok nyomására kénytelenek voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjet csapatok bevonulását országaikba. A hódítás következő lépésére 1940 augusztusában került sor, amikor a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés Finnországot északi védelmi övezete részének tekintette, és 1939 őszén stratégiai fontosságú terepszakaszok és
pontok átengedését követelte. A módosítások kb. 2700 km2 terület szovjet kézre jutását jelentették volna, amiért a finn fél Karéliában 5500 km2 -t kapott volna cserébe. Miután a finn kormány ezt visszautasította, 1939. november 30-án a szovjet csapatok megtámadták Finnországot.
A finn kormány 1940. március 12-én békekötésre kényszerült. Finnország feladta többek között a Karéliai-földszorost Viborg (Viipuri) városával együtt, kénytelen volt a Finn-öböl bejáratát őrző Hankót „bérbe adni”. Az elszenvedett csonkulás összesen meghaladta az 50 ezer km2-t, több mint félmillió lakossal.

Hadműveletek északon és nyugaton
1939 szeptembere után hosszú ideig nem került sor harci cselekményekre Nyugaton. A hatalmas francia haderő és a csekély létszámú brit expedíciós csapatok békésen várakoztak az építtetőjéről, André Maginot francia hadügyminiszterről elnevezett, a német határt lezáró erődrendszer védelmében. A francia és az angol hadvezetés teljesen passzív magatartást tanúsított, nehogy az ellenfelet „provokálja”. Hitler is bizonytalan volt az újabb „villámháború” időpontjának és helyének megválasztásában. Végül az észak-európai offenzíva mellett döntött. 1940. április 9-én ismét hadüzenet nélkül, német hadi- és szállítóhajók, repülőgépek, ejtőernyős és más csapatok jelentek meg a dán és a norvég kikötőkben, városokban. A lokális háború európaivá szélesedett. Dánia Németország felé teljesen nyitott alföldön helyezkedik el, minden természetes akadály híján. Így már a földrajzi körülmények sem tették lehetővé az ellenállást. Az ország 24 óra alatt német megszállás alá került.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kormányválság és a baloldal térnyerése

A forradalom belső- és külső problémái hamar megosztották az 1918 őszén még egységes tábort. 1918 …

Leave a Reply