LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tályog körülírt szöveti gennygyülem, amely akkor keletkezik, ha fehérvérsejtek tömegesen vándorolnak a test egy bizonyos részébe, rendszerint azért, hogy az oda behatoló kórokozókat elpusztítják. Tályog keletkezhet a fogak körül, a májban, a belekben, a tüdőben, az agyban és az emlőkben. Vakbél- vagy hashártyagyulladás szövődményeként is keletkezhet tályog. A kelé egy kisméretű tályog, amely a bőrben egy-egy szőrtüsző körül alakul ki.
Tünetei: meleg, vörös, fájdalmas duzzanat, hőemelkedés, izzadás, rossz közérzet, érvágytalanság. A belső szervekben elhelyezkedő tályogok fájdalmas és egyéb tüneteket, például hasmenést vagy köhögést is okozhatnak.
Rendszerint bakteriális fertőzés okozza, de a szövetekbe került irritáló anyagok is kiválthatják. A fertőzés által okozott tályog kialakulása olyan embereknél a leggyakoribb, akiknek meggyengült az ellenálló képességük, például cukorbetegség, elégtelen táplálkozás vagy például stressz miatt. Tályogot fertőzések átterjedése is okozhat. Ilyen az agytályog, amely tüdő-, középfül- vagy orrmelléküreg-gyulladás következtében alakul ki.
A kisebb tályogokat nem szükséges kezelni, de a nagyobbakból el kell távolítani a gennyet.
Forduljunk azonnal orvoshoz, ha láz vagy kötőszövet-gyulladás lép fel, vagy ha a kelés körüli bőrpír (gyulladás) terjedni kezd anélkül, hogy a kelés beérne vagy kifakadna.
Nagy tályogok esetében a sebészeti eljárásnak nincs alternatívája, de a megelőzésben, a tünetek enyhítésében és a gyógyulás során egyéb kezelési módok is szerepet kaphatnak.
Ha egy belső szervi kezeletlen tályog kifakad, a genny szétterjed a környezetében, és egy másik üregben összegyűlve újabb tályog kialakulásához vezethet. A fertőzés a tályogból kiindulva vérmérgezést okozhat, vagy még kiterjedtebb, súlyos fertőzést, például csontvelőgyulladást, agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást illetve hashártyagyulladást.
Az agytályog halálos is lehet vagy maradandó károsodást, például epilepsziát okozhat, ha nem azonnal csapolják le.
