A kisgyereknek a játék tanulás, közben új ismeretekre tesz szert, fejlődik. A játék több módon is segíti a tanulásban. Fejleszti a kézügyességét. Amikor kockákból tornyot épít, később kirakós rejtvényt rak ki, megtanulja, hogy kezét finom, bonyolult műveletekre használhatja. Amikor a többi gyerekkel játszik, megtanulja, milyen fontos, hogy kapcsolatot tudjon teremteni másokkal. Amikor játszótársakat hívunk meg hozzá, fokozatosan levetkőzi félénkségét, fokozatosan hozzá szokik ahhoz, hogy osztoznia kell. Játék közben olyan problémák adódhatnak, amelyeket felnőttek segítsége nélkül kell megoldania; megtanulja a közösségi magatartást. Ha valakivel jobban összemelegszik, megismerkedik a barátság érzésével; megtanulja, hogy tekintettel kell lenni másokra is. A játék révén kommunikálni is megtanul. Nehéz próba elé állítja a kisgyereket, hogy beszélni és játszani is akar egyszerre; minél több fantáziát visz a játékba, annál bonyolultabb gondolatokat kell szavakkal kifejeznie, hogy pajtásai is megértsék. A játék a mozgás összehangolásának, fejlesztésének eszköze is. Hozzájárul a testi és az értelmi fejlődéshez egyaránt. Amikor a kisgyerek már ügyesen mászik, hintázik, szökdécsel, szalad és ugrik, egyre tökéletesebb lesz izmainak összehangolt működése, egyre fejlettebbel lesznek testi készségei. Fejlődik a látása és a hallása is. A baba két éves korában már egyedül is jól érzi magát, szívesen játszik magában is. Már nem össze-vissza firkál, amikor ceruzát adunk neki, hanem függőleges és vízszintes vonalakat rajzol, mintha írni akarna. Ismeri sok, gyakran előforduló tárgy és játék nevét, és a szavakat helyes értelmükben használja. Amikor megismerkedik egy szó értelmével, sokáig ismételgeti azt.