„bizakodj – lévén
helyzetünk mindenkor a
l e g pillanatnyibb”
„Alapszabályok
A vendégnek minden jár.
A vendég mindent mások kegyéből, ajándékba kap.
A vendégnek előbb-utóbb el kell mennie innen.
A vendég magával semmit nem vihet.
Mindenki vendég.”
(Fodor Ákos: Jazz )
A Mai Ember állandóan nehézségekbe ütközik, állandó jelleggel elpáholják,
szidja a „józanul gondolkodó”,” egyszerü” népet, állandó jelleggel mulatnak rajta,
élete nem egyszer fullad botrányba.
Mindent s mindenkit meg akar kaparintani magának.
Úgy hiszi, éppúgy alkalmas a maga józan paraszti eszével magas tisztségek
betöltésére, mint bárki más az előkelők közül, ha nem jobban.
Óvatosabb, kiábrándultabb, okosabb és emberségesebb is mint elődei.
Bele-belelát az elzárt otthonok legféltettebb titkaiba nemegyszer, megismeri a
többi család minden szennyesét.
Tudásával azonban nem is igen tud, s nem is igen akar mit kezdeni.
Fel-felismeri, hogy az igazi boldogságot, az emberhez egyedül méltó életet nem a
Vagyon, a rang, a hírnév jelenti, hanem a szívjóság, a tiszta erkölcsű családi otthon.
Fel-feltámad a lelkiismerete: nem akar tovább a hét főbűnben élni.
Ravasz püspökök, szórakozott főurak, filozofálgató széplelkek, öntelt emberek közt
éli az életét.
Rosszizlésű, hűtlen, viselt dolgairól alkalmanként feljegyzéseket készít.
Gyakran kivetkőzik eredeti mivoltából, cinikus, pénzéhes ember válik lassanként
belőle.
Minden értelmi meggondolást elsöprő szerelmi szenvedélyekbe bonyolódik.
A szerencse néha pártfogásába veszi, ilyenkor újabb pazarlás, újabb gyönyörök
következnek az életében.
Néha szeretne valami becsületes és értelmes dologgal foglalkozni.
Kiégett lélekkel, zavarosan tekint a külvilágba.
Hideg érveléssel bizonygatja gyakran barátainak az öngyilkosság szükségességét.
A Mai Ember vallástalan, határozatlan, bizonytalan és tétovázó.
A valóságban nem létező, megvalósíthatatlan dolgokról álmodozik, az ösztönök,
vak, tudattalan erők irányítják a létét.
Szórakozott, képtelen a figyelmét összpontosítani.
Alaptalanul vádaskodik, jóvátehetetlen, helyrehozhatatlan dolgokat tesz.
Ritkán gyönyörködik valamiben, ritkán élvez valamit igazán.
Ingerlékeny, izgulékony, betegesen érzékeny.
Mindig, minden zavarja, nyugtalanítja, bántja.
Nagyszabású, lélegzetelállító terveket szövöget.
Rendszeresen guberál, a még használható dolgokat a hulladékból , szemétből
kiválogatja.
Sosincs kedve és étvágya.
Undort kelt, utálatos, visszataszító olykor.
Szerencsés véget, jó befejezést kíván.
A szerelem, a termékenység és a pusztulás foglalkoztatja folyton-folyvást.
Vakmerő szerencsejátékos, könnyelmű, merész, ki sokszor mindent egy lapra tesz fel.
Ha szórakozni indul, másokat mindig feltüzel egy jó veszekedés vagy verekedés kirobbantása érdekében.
Hecclapokat, alacsony szellemi színvonalú szennylapokat olvas.
Rendszeresen megnézi a tvben, ha öldöklésről, emberek tömeges lemészárlásáról szól a híradás.
Tökéletlen átalakulásokon megy keresztül olykor.
Minden „most mutasd meg, mit tudsz” típusú versenyen részt vesz.
Az önuralmat nem ismeri, gyakorta hisztérikus.
Bármerre megy, tart az útonállástól, rablótámadástól, gengsztertámadástól.
Néha-néha teketóriázik, nagyzol, felvág és hazudozik.
Csak alkalomszerűen dolgozik, csavargó, vándorló életmódot folytat, olykor bandákba verődik.
Felajánlásoktól, engesztelő áldozatoktól várja sorsa jobbra fordulását.
Érdekből cselekszik, haszon elve által vezetett.
A derék, jóravaló, tisztességtudó, illedelmes társait megveti, elítéli.
A társadalmi együttélés szabályait általában semmibe veszi, munkakerülő, garázda ,
terror akciókra könnyen kapható.
Nem áll távol tőle az erőszakoskodás.
Nem érdekli, vagy csak ritkán az, ami szelídebbé, jobbá tehetné.
Logikátlanul, szűkmarkúan cselekszik. Kíméletlen, kegyetlen, irgalmatlan.
Ember.