LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: nagy, általában elég robusztus gőte, durva szemölcsös bőrrel és erős végtagokkal, valamint hosszú, fekete-sárga gyűrűs ujjakkal. A farok kb. a testtel egyenlő hosszú, oldalról lapított, a nősténynél az alsó éle sárga vagy narancsszínű. A vízben élő állatok háta rendszerint sötétbarnás vagy feketés, általában feketén foltos; a szárazföldön élők ellenben felül gyakran egyöntetű feketék. A fej, a nyak és testoldal számtalan apró, krétafehér ponttal van meghintve; torka foltos, jól kivehető keresztredővel. Hasa sárga vagy narancsszínű, nagy feketés foltokkal. A hím nászidőben magas, erősen csipkézett háti tarajt hord, amelyet a szintén magas faroktarajtól mély bemetszés választ el. A nászruhás hím további jellemzői a feketés, feltűnően megduzzadt kloákatájék és a díszes, gyöngyházszínű farokszalag, amely, bár kevésbé fényesen, de a szárazföldi élet során is megmarad. A nőstények gyakran nagyobbak a hímeknél. A többi vízi gőtével szemben, amelyek bőre a szárazföldön szárazzá válik, a tarajos gőtéé általában nedves marad. A teljes hossz nagyon változó, leginkább 140-160 mm, ritkán 180 mm is lehet. Elterjedése: a tarajos gőte Dél-Skandináviában. Angliában, valamint Franciaországtól Nyugat-Ázsiáig él. A korábban külön alfajként kezelt három közeli rokon faj az alábbi területek lakója: alpesi tarajos gőte (T. carnifex): Olaszország, az osztrák Alpok és a volt Jugoszlávia északi részei. Duna-vidéki tarajos gőte (T. dobrogicus): a Duna melléke Kremstől nyugatra a Román-alföldig. Balkáni tarajos gőte (T. karelini): a volt Jugoszlávia déli fele, Albánia, Bulgária, Görögország, Kis-Ázsia, a Krím és a Kaukázus, Észak-Iránig.
