LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az idősebb lárváknak feltűnő kopoltyúbojtjaik nőnek, törzsükön haránt irányú izomárkok láthatók, hátukon és farkukon magas, hosszú és hegyes lefutású úszóhártya van. Leginkább a vízinövények közt bujkálnak, de a nyílt vízben is meg lehet figyelni őket, amint mozdulatlanul lebegnek. A békalárvákkal szemben, amelyeknek először a hátsó lábuk nő ki, a gőtelárváknál először a mellső láb jelenik meg. Úgy 3 hónap után már 50-70 mm hosszúak, kopoltyúik visszafejlődnek, barnás lárvakori színezetük feketésre vált, és elhagyják a vizet. Ha a petézőhely nem szárad ki már előbb, a tarajos gőték a násztevékenység befejeztével még néhány hétig a vízben maradnak, és csak nyár végén jönnek ki a szárazra (egyes példányok egész éven át a vízben tanyázhatnak). A nappaliról éjjeli és meglehetősen rejtett életmódra térnek át. Még az első éjszakai fagyok beköszönte előtt fagymentes, védett búvóhelyet keresnek, pl. fák gyökerei alatt, és ott több hónapos téli pihenőt tartanak. Kora tavasszal aztán rögtön a petézőhelyekre vándorolnak. Tápláléka: a szárazon élő tarajos gőték elsősorban földigilisztákat, kisebb meztelen csigákat és ízeltlábúakat esznek. A vízben zsákmánylistájukon vízi ászkák, bolharákok, férgek stb. szerepelnek, valamint gőtelárvák és ebihalak (pl. a gyepi, a mocsári és a levelibékáké). Táplálékigényük figyelemre méltó. Egyéb: a többi vízi gőtével szemben, amelyek kifejlődésük után mindaddig a szárazon maradnak, amíg kb. 3 évesen ivaréretté nem válnak, fiatal tarajos gőtéket gyakran találni a vízben is, még mielőtt képesek lennének szaporodni.
